MGT Nagygyűlés 2020 – Hegyi Péter: DIGITALIZÁCIÓ HATÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
MGT Nagygyűlés 2020 – Szócska Miklós: LÉPÉSKÉNYSZER
MGT Nagygyűlés 2020 – Kerekasztal: DIGITALIZÁCIÓ HATÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
Üzenet a szerkesztőtől!
Kedves Kollégák! A Ferring Magyarország Kft. évek óta szívügyének tekinti, hogy a fiatal gasztroenterológusokat bevonja a tudományos ismeretek terjesztésébe előadások és szakmai cikkek szerzőiként. Ennek köszönhetően a korábbi években több fiatal vehetett részt a Ferring által szervezett nemzetközi IBD-konferenciákon, amelyekről előadások formájában számoltak be a hazai szakmai rendezvényeken. 2017 novemberében Madridban volt a , mely […]
A proctitis ulcerosa kezelése
A fekélyes vastagbélgyulladást az érinett bélszakasz alapján csoportosítjuk proctitis, bal colonfél, illetve extenzív colitis ulcerosa csoportba. A gyulladt bélszakasz lokalizációja meghatározó tényező az optimális kezelés kiválasztásában, valamint a dysplasia és vastagbélrák kialakulásának kockázatában. Proctitis ulcerosáról definíció szerint akkor beszélünk, amennyiben a gyulladás csak a rectumot érinti, a gyulladás felső határa <15 cm.
Primer szklerotizáló cholangitis és portalis hypertensio – a megelőzés lehetőségei és a „rescue” terápia
A gyulladásos bélbetegség (IBD) és a hepatobiliáris megbetegedések egyik klasszikus példája a primer szklerotizáló cholangitis (PSC). A PSC patogenezise azt feltételezi, hogy az IBD következtében kialakult bélgyulladás a limfociták enterohepatikus keringése által a portális traktusban (a „szivárgó bélben”) is megjelenő gyulladást okoz. A PSC progresszív betegséglefolyása során többek között májcirrhosishoz, ebből adódóan portalis hypertensióhoz vezethet, a későbbiek során nyelőcsővarixok és azok vérzése, valamint súlyos májelégtelenség alakulhat ki.
Az ileoanalis pouch betegségei
Colitis ulcerosás betegeknél végzett colectomia esetén ileoanalis pouch (IAP) (a nemzetközi irodalomban ileo pouch-anal anastomosis; IPAA) képzésével a betegek életminősége és compliance-e jelentősen javítható, így lehetőség szerint erre a műtéti megoldásra kell törekedni (1, 2).
Antibiotikum-terápia IBD-ben
A gyulladásos bélbetegségek (IBD) etiológiája egyelőre nem teljesen tisztázott, egyes tanulmányok szerint bakteriális kórokozók okozhatják, mások szerint a betegségért a mikrobiomnak egy kóros immunológiai reakciója a felelős. Annak ellenére, hogy a bélflóra valószínűleg fontos szerepet játszik a patogenezisben, az IBD esetében a kezelés az immunrendszer elnyomására összpontosított, ahelyett, hogy eltávolítaná azt az ágenst, amely felelős a kóros immunválaszért.
Széklettranszplantáció IBD-ben – egy újabb lépcsőfok a gyógyuláshoz vezető úton?
Széklettranszplantáció (fecal microbiota transplantation, FMT) során a donor (donorok) székletéből nyert koncentrátumot a beteg (recipiens) béltraktusába juttatják, és így a donor bélflórája a recipiens béltraktusát kolonizálja. A beavatkozás a donor megfelelő szűrővizsgálatainak (vírusszerológia, székletvizsgálat) elvégzését követően biztonságosan elvégezhető, nem igényel immunológiai (HLA) egyezést a donor és recipiens között.
Újdonságok az IBD kezelésében
Húsz éve a TNF-α-gátlók (infliximab, adalimumab) piacra kerülésüket követően áttörést jelentettek az IBD-s betegek kezelésében. Alkalmazásukkal csökkent a sebészeti beavatkozások száma, rövidült a hospitalizációk időtartama, javult az életminőség, csökkent a szteroidhasználat, nagyobb remissziós ráta, teljesebb nyálkahártya-gyógyulás vált elérhetővé.
Még mindig ez a biztos kősziklánk a háborgó tengeren – de miért?
Az 1962-ben dr. Nana Svartz által kifejlesztett sulfasalazin nemcsak colitis ulcerosa akut fellángolása esetén, hanem fenntartó kezelésként is hatékonynak bizonyult (1, 2). Sulfasalazin az 5-aminoszalicilsav (5-ASA, mesalazin) és a sulfapyridin egyvelege. Az 5-ASA önmagában is hatékony, sőt azon betegek nagy része (90%-a) is kezelhető vele, akiknek a sulfasalazin jelentős mellékhatásokat okozott (3).
A mesterséges intelligencia a gasztroenterológia számos területén felhasználható
Nem attól kell félni, hogy a mesterséges intelligencia (MI) jön, hanem attól, hogy nem használjuk, nem élünk vele – az automatizáció adta lehetőség segít abban, hogy több idő maradjon az értéket adó munkára. Az MI segít az adatok feldolgozásában, értelmezésében, az egyéni tudásunkat kiegészítve a közös tudással. Kongresszusi kiadványunk cikke a mesterséges intelligenciával most ismerkedőknek szól, igyekszik eloszlatni pár tévhitet és bemutatni, hogy használata milyen módon járul hozzá az egészségügyben dolgozók munkájához.
A privát endoszkópos laborok potenciális szerepe a CRC-szűrőprogramban
A Nemzeti Népegészségügyi Központ keresi az együttműködés lehetőségét a Magyar Magán Gasztroenterológusok Társaságával, ugyanis a humánerőforrás hiánya miatt nehéz az országos vastagbélrákszűrési programot kivitelezni. A javaslat elkészült, a döntéshozó válaszára várnak.
Munka és a magánélet egyensúlya – Önnek sikerül, sikerült?
Miként lehet kialakítani és megőrizni a munka és a magánélet egyensúlyát? – körképünkben ismert és elismert gasztroenterológus szakorvosnőket kérdeztünk arról, miként tudnak helytállni a hétköznapok során? Létezik-e ideális állapot? A cikk készítésekor az MGT elnökének feleségét is szembesítettük ezzel a kérdéssel – ennek apropóján egy orvos házaspár mindennapjait ismerhetjük meg.
Egyensúlyba hozható-e a munka és a magánélet?
Karrierjükben is támogatja a gasztroenterológusokat a szakterület legátfogóbb szakmai szervezetének számító, 30 ezer gasztroenterológus szakembert reprezentáló nonprofit szervezet, a United European Gastroenterology (UEG). A szervezet tavaly év végén tartott konferenciájának egyik témája az volt, hogy miként lehet kialakítani és megőrizni a munka és a magánélet egyensúlyát a férfiak és a nők esetében egyaránt.
Lényeges lenne az IBD-vel együtt járó pszichés teher enyhítésére is koncentrálni
A gyulladásos bélbetegséggel küzdő betegeknél gyakori a szorongásos, illetve a depressziós tünetek jelentkezése. Míg a remisszió periódusaiban ezek gyakorisága 29−35%-ra tehető, addig a betegség fellángolásai alatt ezeknek a pszichés szimptómáknak az előfordulási gyakorisága 60−80%-ra nő (1).
