Az eseményt dr. Szijártó Attila, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte: az elmúlt években világszerte márciusban tartják a vastagbélrák elleni küzdelem hónapját – Magyarországon a kezdeményezés eddig nem volt elterjedt, de a Semmelweis Egyetem rendezvényének épp az a célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre és a megelőzés, a szűrés fontosságára. „Magyarországon a vastag- és végbélrákok korra standardizált előfordulása 100 ezer főre vetítve 42” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: hazánkban a daganatos betegségek között a halálozási sorban a vastagbélrák férfiak esetében a második, nők esetében a harmadik helyen áll. A betegség ugyanakkor kezelhető és gyógyítható: a nemzetközi számok azt mutatják, hogy egy vastagbéldaganatos beteg esetében az 5 éves túlélés akár 60 százalék is lehet, de a 10 és 20 éves túlélés is 50 százalék körül alakul. „A Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika egy küldetést is vállalt: szeretnénk, ha az a komplex gasztroenterológiai ellátás, amely a sebészetben már részben meghonosult, a betegek minél szélesebb köre számára válhatna elérhetővé” – fogalmazott. Kitért a klinika vastagbélbetegekkel kapcsolatos szerepvállalására, kiemelve a sztómaterápiás ápolók képzését, valamint a prevenció fontosságát is.
Ezt követően dr. Miheller Pál egyetemi docens, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika gasztroenterológiai fekvőbeteg-ellátásának osztályvezetője tartott előadást a colorectalis rák szűrésének jelentőségéről. Ebben felhívta a figyelmet: 2020-ban az új colorectalis daganatos esetek száma világszerte megközelítette az 1,95 milliót, az előrejelzések szerint pedig ez a szám 2040-re a 3 milliót is meghaladja majd. Magyarországon 2007-2014 között daganatos betegségben mintegy 80 ezer fő hunyt el, a colorectalis rákok incidenciája évente közel 10 ezer, a szám pedig évről évre növekszik.
A szűrés fontosságáról szólva dr. Miheller Pál kiemelte: az adenocarcioma szekvenciája a konvencionális útvonal esetén 10 év, míg a gyulladás következtében ennél gyorsabban alakul ki daganat, családi halmozódás esetén pedig az örökletesség is fontos tényező. A megelőzés két legfontosabb módja a kockázati tényezők (pl. fizikai inaktivitás, elhízás, dohányzás, alkohol) csökkentése, valamint a szűrővizsgálatok. „50 éves korban az átlagnépesség 30 százalékában van polypus” – emelte ki, kitérve, hogy átlagos kockázat esetén az Európai Unióban 50-75 év közöttieket szűrnek. Fokozott kockázatúnak számít az Amszterdam-kritériumok szerint az a betegcsoport, akinek három rokona szenvedett colorectalis vagy egyéb daganatos betegségben, két egymást követő generációban és ezek egyike 50 éves kor alatti volt. Az egyetemi docens bemutatta a klinika szűrés során alkalmazott irányelveit és stratégiáit, valamint onkogenetikai munkacsoportját is. „A kétévente elvégzett FOBT széklet-teszt 9-22 százalékkal csökkenti a mortalitást és jelentősen csökkenti az incidenciát is. Évente elvégezve a tesztet ugyanez az adat már 30 százalék fölé csúszik” – hívta fel a figyelmet. Dr. Miheller Pál bemutatta a NordIIC (Nordic-European Initiative on Colorectal Cancer) kutatás eredményeit, amely azt vizsgálta, a nem tervezetten végzett kolonoszkópiás vizsgálat vagy a tervezett szűrés hoz-e jobb eredményeket. Eszerint sem a colorectalis rák-kockázatot, sem a halálozási rátát nem befolyásolta, hogy valaki tervezett szűrőprogramban vett részt, vagy pusztán elment egy vizsgálatra. A hazai szűrési stratégia szerint az 50-75 évesek vesznek részt a székletben található vért kimutató iFOBT vizsgálatban, majd a pozitív eseteket küldik tovább kolonoszkópiára. Dr. Miheller Pál ismertette a magyar szűrőprogram eredményeit, majd előadása végén összefoglalta: számos stratégia közül a székletteszt és az endoszkópia tűnik a legcélravezetőbb vizsgálatnak, ezek helyes alkalmazásával ugyanis tömegek élete lenne megmenthető.
Dr. Fekete Bálint, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika klinikai genetikus szakorvosa „A colorectalis carcionoma genetikája: szerzett és örökletes tényezők” címmel tartott előadást, dr. Müllner Katalin egyetemi docens, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika osztályvezető helyettese pedig a colorectalis szűrés technikájáról, dr. Kiss Gergely, a Radiológiai Tanszék CT részlegvezető szakorvosa pedig a colon és a rectum polypok, valamint a korai rákok képalkotó diagnosztikájáról beszélt. A délutáni program dr. Kiss András, a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet vezetőjének prezentációjával kezdődött, melynek címe „A colorectalis polipok és korai rákok patológiája, szövettani feldolgozása” volt. Dr. Hritz István egyetemi docens, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika Invazív Endoscopiájának vezetője a colorectalis polipok kezelésének intervenciós gasztroenterológiai lehetőségeiről adott elő, míg dr. Bánky Balázs, a klinika egyetemi docense a colorectalis polipok sebészeti kezeléséről és a transanalis technikákról, valamint a colorectalis polipok és carcinomák minimálisan invazív sebészeti kezeléséről adott elő. Dr. Szentmártoni Gyöngyvér, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Onkológiai Részlegének egyetemi adjunktusa a colon és rectum malignus daganatainak korszerű onkológiai kezeléséről tartott prezentációt.
A teljes cikket a Semmelweis Egyetem honlapján olvashatják el.
