A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) Tudományos Bizottsága 2022. január 21-én jelentette meg a véleményét az IgG/IgG4-tesztek alkalmazásáról táplálékallergia és nem-immunmediált táplálékérzékenységek kapcsán (1). A vélemény összhangban van az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (EAACI), illetve az Amerikai Egyesült Államok Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete (NIAID) irányelveiben foglaltakkal (2,3).

A colorectalis daganat (CRC) a második leggyakoribb daganatos elhalálozási ok Európában. Évente mintegy 375000 új CRC-esetet regisztrálnak és 170000 ember életét követeli a CRC. A szűrőprogramok széles körben való elterjedésének köszönhetően ma már több mint 110 millió európai uniós lakos élhet a szűrés és a korai CRC-felismerés lehetőségével (1). Ezzel összhangban korábban csökkenés mutatkozott a CRC mortalitási rátákban. A Covid-19 pandémia azonban érezhetően „beleavatkozott” a folyamatba. 

Önálló szervezeti egységként Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában jött létre Gasztroenterológiai Klinika, melyet Papp Mária gasztroenterológus, belgyógyász professzor vezet.

Tavaly ősszel, 2021 október 4-én, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának részeként egy új, a hasnyálmirigy betegek ellátásra specializálódott egység kezdte meg működését. A Pankreász Betegségek Részlege a transzlációs medicina elvei alapján működik.

Regisztráljon, célunk, hogy bemutassuk az ECCO-n bemutatott legfontosabb, IBD-vel kapcsolatos eredményeket és azoknak a klinikai gyakorlatra kifejtett hatását.

A Semmelweis Egyetem új, pankreász betegségek gyógyítására szakosodott részlegét a nemrégiben Angliából hazatért dr. Erőss Bálint vezeti. Az Egyesült Királyságban tapasztalt szabályozottság és az kint tapasztalt rendkívül profi hozzáállás inspirálóan hatott a fiatal szakorvosra. Vajon mit hozott haza – többek között erről, a Bajnokok Ligájáról, a szégyenlistáról, a pénzre váltható tudománymetriai adatokról, az irigységről, féltékenységről és reménykeltő tervekről, folyamatokról és a szakma megújulásának esélyeiről beszélgettünk.

Annak ellenére, hogy az utóbbi években a nemzetközi gasztroenterológiai és aneszteziológiai társaságok a szedációs lehetőségek tekintetében egyre inkább szorgalmazzák az egységes eljárások bevezetését, a gyakorlatban Európában nem sikerült egységes álláspontra jutni ebben a kérdésben.

Bár Magyarországon az orvosok kevés rendszerszintű támogatásban részesülnek a kiégés megelőzésében és kezelésében, a Covid-járványhullámok alatt számos pszichológus, pszichiáter, szupervizor és mentálhigiénés szakember ajánlott ingyenes online segítséget az egészségügyi és szociális szférában dolgozóknak. A pszi.hu és a segitohalo.hu oldalak gyűjtötték össze a felajánlásokat; részt lehetett venni csoportos foglalkozásokban (gyászfeldolgozó, esetmegbeszélő és Bálint-csoportok indultak), továbbá négyszemközti beszélgetésekben is.

Legutoljára 2013-ban készült országos, reprezentatív vizsgálat a kiégésről hazánkban, a szerzők tanulmányukban állítják: a kiégés a XXI. század orvoslásának egyik legnagyobb kihívást jelentő kérdése. (17)

Már a Covid-19-járvány előtt is naponta jelentek meg az orvosok kiégéséről szóló cikkek, amik rendre arra figyelmeztették olvasóikat, hogy az egészségügyben dolgozók több mint felét érintő kiégés az egész egészségügyi intézményrendszer krízisét jelenti. Ebben a helyzetben érkezett világunkba a SARS-CoV-2 vírus, ami a legnevesebb amerikai orvosi lap diagnózisa szerint (1) sziszifuszi küzdelem elé állította az orvosokat.

A neurogasztroenterológia újdonságait bemutató körképünk az elmúlt két évben megjelent neurogasztroenterológiai témájú tanulmányok áttekintésével bemutatja a szakterület transzdiszciplináris környezetét, míg egy irodalomtörténeti-történelemtudományos bestseller ismertetésével a tudományág megszületésének kulturális kontextusára hívjuk fel a figyelmet.

A farmakovigilanciai adatáramlás folyamata kidolgozott és kiforrott, már csak a terápia nyomán tapasztalt adatok hiányoznak ahhoz, hogy információk és következményeik ne véletlenszerűen, hanem tervezetten kerüljenek napvilágra és szolgálják a minél hatékonyabb és sikeresebb betegellátást.

Szélmalomharcnak érzi a tevékenységüket, és úgy véli, az elmúlt időszakban felőrlődtek a vezető pozícióban lévő gasztroenterológusok, de nem csak ők veszítettek folyamatosan a lelkesedésükből, a fiatalok zömében sem érzi az elszánt erőt – mondja Vincze Áron, aki pár hónappal ezelőtt vette át a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöki pozícióját.

Miközben a kormány a betegellátásban tevékenyen részt vevő egészségügyi dolgozók jogállását megváltoztatta és egyúttal egy új bérezési és javadalmazási rendszer bevezetésére fókuszált, úgy tűnik, hogy a doktori iskolák hallgatóiról, az egyetemi, oktatói életpályának rendezéséről elfeledkezett. A jelenleg hatályos szabályrendszer skizofrén helyzetet teremt, hisz azoknak az elkötelezett, az oktatás-kutatás iránt érdeklődő friss diplomásoknak, akik a jövőben a tudomány formálóiként igyekeznének a betegellátás hatékonyságán segíteni, elsősorban egzisztenciális szempontok alapján kell dönteniük: vajon hányan engedhetik meg maguknak az egyetemi katedra, a kutatói lét luxusát?