Az Európai Egyesült Gasztroenterológiai Társaság (UEG) és az Európai Mikroszkópos Colitis Csoport (EMCG) által publikált, a mikroszkópos colitisre (MC) vonatkozó klinikai irányelvek célja az MC diagnózisának és kezelésének elősegítése. A konszenzusos alapon született megállapítások és ajánlások egyben néhány, a mindennapi gyakorlatban elterjedt hibára is rávilágítanak.

USA-beli kutatók nemrégiben azt vizsgálták meg, hogy milyen kapcsolat áll fenn az MC és az elhízás között.

A Kórházi Szorongás és Depresszió Skálával (HADS) egyszerű módon és gyorsan felmérhető a gyulladásos bélbetegeknél (IBD) esetlegesen fellépő depresszió vagy szorongás. 

Több korábbi vizsgálat eredményei arra mutatnak rá, hogy az orális fogamzásgátló tabletták szedése a gyulladásos bélbetegségek (IBD) fokozott rizikójával hozható összefüggésbe.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) Tudományos Bizottsága 2022. január 21-én jelentette meg a véleményét az IgG/IgG4-tesztek alkalmazásáról táplálékallergia és nem-immunmediált táplálékérzékenységek kapcsán (1). A vélemény összhangban van az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (EAACI), illetve az Amerikai Egyesült Államok Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete (NIAID) irányelveiben foglaltakkal (2,3).

A meszalazinterápia nem növeli sem a SARS-CoV-2-fertőzéssel szembeni fogékonyságot, sem pedig a súlyos lefolyású Covid-19 esélyét, szemben a vedolizumab- és kortikoszteroid-kezelésekkel.

A budezonid MMX enyhe és mérsékelt súlyosságú colitis ulcerosás betegeknél alkalmazható a fellángolások kezelésére, elsősorban akkor, ha az optimalizált meszalazinkezelés nem vezet eredményre. Az elmúlt évtizedben született „real-world” adatok megerősítik azt a hatásossági és biztonságossági profilt, amire a korábbi, randomizált elrendezésű, placebokontrollált vizsgálatok már rámutattak.

Az IDWeek az Infectious Diseases Society of America (IDSA), a Society for Healthcare Epidemiology of America (SHEA), a HIV Medical Association (HIVMA), a Pediatric Infectious Diseases Society (PIDS) és a Society of Infectious Diseases Pharmacists (SIDP) szakmai szervezetek hivatalos éves, kongresszusi találkozója.

Az inflammatorikus gyulladásos bélbetegségek (IBD) extraintestinalis manifesztációinak patofiziológiája kevéssé ismert, valószínűleg vagy egy primer szisztémás immunbetegség megnyilvánulásai a szervek között változó expresszióval vagy a bélgyulladás másodlagos jelenségei.

A gyulladásos bélbetegség (IBD, inflammatory bowel disease) olyan krónikus lefolyású betegség, mely megjelenése a fiatal felnőttkorra, jellemzően a reproduktív korra tehető. A betegek körülbelül 25%-a a betegség diagnózisát követően vállal terhességet (1). Bár a terhesség alatt is gyakori a várandósok gyógyszerszedése, mégis a legtöbb gyógyszer biztonságosságáról, adagolásáról és hosszú távú hatásáról kevesebb adat áll rendelkezésre, hiszen a legtöbb gyógyszertanulmányban a beválasztás során a terhesség kizáró okként szerepel. Így előfordulhat, hogy az egészségügyi dolgozók körében is ellentmondásos a gyakorlat, aminek következtében a betegek korlátozott, esetenként egymásnak ellentmondó információkat kaphatnak.

Az emésztőszervi fájdalom rendkívül sokrétű, a krónikus hasi fájdalom az alapellátásban és a gasztroenterológiai szakellátásban az orvosi viziteket indokló egyik leggyakoribb tünet, hátterében leggyakrabban funkcionális kórképek állnak. Érdemi diagnózis felállítása nélkül célzott terápiára nincs mód, a kivizsgálási stratégia alapja a „pozitív” diagnosztikai megközelítés.

Az IBD mellett fennálló társbetegségek által kiváltott fájdalmak csillapítására használt gyógyszerek az alapbetegség lefolyását és aktivitását is megváltoztathatják.

A koronavírus- járvány negatív hatást generált a diagnosztikára, ugyanis a korábbi években megfigyelt enyhe betegszám-emelkedés helyett a betegek számában minimális csökkenés állt be. Ugyanakkor pozitív elemként emelhetjük ki a betegek egészségtudatosabb viselkedését, a beteg-együttműködés növekedését, ami a mennyiségileg több doboz kiváltásában mutatkozik meg. Az adherenciaszint növekedése az átlagos dózis nagyságának emelkedését jelentette szinte minden termék, illetve beviteli forma esetében.

A gasztroenterológia és a reumatológia számos ponton átfed egymással. Mindennek jelentősége lehet mind a gyulladásos bélbetegségek (IBD), mind az arthritisek patogenezisében, de közvetlen klinikai haszna lehet a diagnosztika, terápia és a gondozás szempontjából.

A SARS-CoV-2 vírus által okozott Covid-19 fertőző betegség világszerte több millió embert érint magas halálozási arány mellett. A Covid-19 tünetei általában 2–14 nappal a vírusexpozíció után jelentkeznek többek között lázzal, köhögéssel, dyspnoéval és tüdőgyulladással.

A gyulladásos bélbetegségek közé tartozó Crohn-betegség és colitis ulcerosa bármely életkorban megjelenhet, így időskorban is. A gyulladásos bélbetegség emelkedő incidenciája és prevalenciája az egyre idősödő társadalom miatt nem meglepő. Az esetszámok növekedése egyrészt az urbanizáció hatásaival, másrészt az egyre pontosabb diagnosztikai módszerekkel is indokolható.