A SARS-CoV-2 vírus által okozott Covid-19 fertőző betegség világszerte több millió embert érint magas halálozási arány mellett. A Covid-19 tünetei általában 2–14 nappal a vírusexpozíció után jelentkeznek többek között lázzal, köhögéssel, dyspnoéval és tüdőgyulladással.

A különféle gyógyszerek szedése hatással van az intesztinális mikrobiomra, ami lényeges tényező a SARS-CoV-2 okozta fertőzéssel szembeni fogékonyság meghatározásában, illetve a Covid-19 kórlefolyásában. A mikrobiomot támogató diéta, illetve a pre- és probiotikumfogyasztás hozzájárulhat az egészséges bélflóra irányába történő elmozduláshoz.

A kórházban ápolt Covid-19-betegeknél a bélflóra összetétele a kórkép súlyosságával, továbbá több citokin és gyulladásos marker plazmakoncentrációival asszociál.

Az opportunista patogének térnyerése és a kommenzális szimbionták háttérbe szorulása egyaránt jellemzi a Covid-19-betegek bélflóráját.

Az intesztinális mikrobiom és az abban bekövetkező változások kapcsolatba hozhatók a Covid-19 főbb rizikófaktoraival, így az időskorral, a diabétesszel, a magas vérnyomással vagy az etnikai hovatartozással. Emellett, a bélflóra egyensúlyának a megbomlása a SARS-CoV-2 okozta infekció korai lépéseivel, valamint a Covid-19 kórlefolyásával is asszociál.

Az intesztinális mikrobiom, a tüdő mikroflórája és a különféle légúti infekciók közötti komplex kapcsolatrendszer feltérképezése a légúti fertőzések jövőbeni prevenciója és terápiája szempontjából is lényeges.