Az UEG a gasztroenterológia legátfogóbb szervezete, munkájában 47 országos gasztroenterológiai tudományos társaság mellett 17 nemzetközi tudományos társaság is részt vesz, a tagok reprezentálják az alapkutatás, a sebészet, a gyerekgyógyászat, a gasztroenterológiai onkológia és az endoszkópia területét is. A szervezet céljai között szerepel, hogy minél többet tudjunk meg az emésztőszervi betegségek kezelési lehetőségeiről, továbbá, hogy felhívja a megelőzés fontosságára a lakosság figyelmét, és segítséget nyújtson a területen dolgozó kutatóknak, orvosoknak a karrierjükben, valamint platformot biztosítson együttműködésükhöz.

Az Emésztőszervi Egészség Európában: Kihívások és egyenlőtlenségek címet viselő jelentés, amelynek összeállításában az UEG számos európai parlamenti képviselővel is együttműködött, riasztó adatokat közöl a krónikus emésztőszervi betegségek előfordulásával, valamint a megelőzésükre és kezelésükre fordított erőfeszítések egyenlőtlenségeivel kapcsolatban.
A jelentés nyilvánosságra hozatala alkalmával alakult meg a munkában részt vevő európai parlamenti képviselőkből az Európai Parlament Emésztőszervi Egészséget Támogató Munkacsoportja (MEP Digestive Health Group).

2019_ GH1._infografika_betegsegteher 

A munkacsoportban részt vevő parlamenti képviselők az UEG-gel együttműködve fel akarják hívni a lakosság és politikustársaik figyelmét a krónikus emésztőszervi betegségek által okozott teherre, támogatják olyan szakpolitikák és közegészségügyi kezdeményezések indítását, amelyek célja a betegségteher csökkentése, így például az emésztőszervi rákok megelőzése és hatékonyabb kezelése, az egészséges táplálkozás fontosságának hangsúlyozása, az alkoholfogyasztással összefüggő egészségkárosodás csökkentése. A munkacsoport lehetőséget akar biztosítani a tudományos közösség és a politikusok közötti információcserére, és csökkenteni akarja a betegségmegelőzésben és kezelésben lévő óriási területi egyenlőtlenségeket, lobbizik a minőségi rákszűrő programok bevezetéséért, és támogatja a lakosság oktatását az egészséges táplálkozás és életmód fontosságával kapcsolatban.

Krónikus emésztőszervi betegségek: fokozódó betegségteher

Európa-szerte folyamatosan növekszik a krónikus emésztőszervi betegségek egészségügyi, társadalmi és gazdasági költsége. Az európai országok különösen az emésztőszervi rákok és az elhízás megelőzése és kezelése területén vallottak kudarcot, állapítja meg az UEG jelentése:

a kontinensen az emésztőszervi rák a rákos halálozás vezető oka.

Különösen figyelmet érdemel az a megállapítás, miszerint bár sok krónikus emésztőszervi betegség (pl. az emésztőszervi rákok) erősen életkorfüggő, így az európai lakosság öregedése miatt egyre nagyobb terhet jelent az egészségügyi ellátórendszerek számára, a fiatalok emésztőszervi egészségi állapota is folyamatosan romlik (a gyermekkori elhízás aránya pl. 2025-re megduplázódik). Az európai döntéshozók és szakemberek szerint probléma az is, hogy az emésztőszervi betegségek mortalitása és prevalenciája jelentősen különbözik az országok között, valamint az egyes országokon belül is, azaz a betegek diagnózisa, kezelése és túlélése nagyban attól függ, hogy melyik földrajzi területen élnek.

Táplálkozás, elhízás és emésztőszervi betegségek

A legtöbb EU-tagállamban ijesztő méreteket öltött a súlyproblémák előfordulási aránya: a 18 év feletti lakosok több mint fele, míg a 6 és 9 év közötti gyermekek közül minden harmadik túlsúlyos. Az elhízás az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát fenyegető, súlyos közegészségügyi probléma: a fejlett országokban az egészségügyi kiadás 10%-át költik az elhízással összefüggő betegségek kezelésére. A kiadások nem csak az egészségügyben jelentkeznek: az elhízás miatti termelékenységcsökkenés és az elhízás kezelésére fordított egészségügyi költség összesen évente 70 milliárd euró.
Az elhízás ezen felül számos gasztrointesztinális megbetegedés kulcsfontosságú rizikófaktora is: növeli a különböző emésztőszervi rákok, a gyulladásos bélbetegség, a gastrooesophagealis reflux és a cöliákia kockázatát. A probléma súlyosságát jól szemlélteti a következő adat: a megelőzhető rákkiváltó okok között az elhízás hamarosan átveszi az elsőséget a dohányzástól.

Európában kb. 3 millióan szenvednek gyulladásos bélbetegségtől (IBD); az ennek kezelésével kapcsolatos éves direkt egészségügyi költség 5,6 milliárd eurót tesz ki.

Emésztőszervi rákok

Az EU országaiban a leggyakoribb emésztőszervi rákok a kolorektális karcinóma, a gyomor, a hasnyálmirigy, a máj és a nyelőcső rákjai.

Az öt leggyakoribb emésztőszervi rákféleség évente 590 ezer ember halálát okozza, ami a rákkal összefüggő halálozás közel harmadát jelenti.

Ha a jelenlegi populációs trendek folytatódnak, 2035-re ez a szám 40%-kal növekszik majd.
A rákok kb. 50%-a megelőzhető lenne az életmód megváltoztatásával, az alkoholfogyasztás és a dohányzás csökkentésével, az egészséges táplálkozással, a testedzéssel és a szűrőprogramok széles körű bevezetésével. Az uniós országok között jelentős különbségek vannak a szűrőprogramok minősége és elterjedtsége területén, a részvétel Magyarországon a legalacsonyabb (kevesebb mint 1%), Hollandiában a legnagyobb (65%).

Alkoholfogyasztás és gasztrointesztinális megbetegedések

Világszerte az európaiak fogyasztják a legtöbb alkoholt, így nem meglepő, hogy Európában a legmagasabb az alkohol kiváltotta betegségek és az alkoholfogyasztás miatt bekövetkező halálozás aránya. Az európaiak egy főre eső éves alkoholfogyasztása 9 liter, az amerikaiaké 7, az afrikaiaké 4,3, a délkelet-ázsiaiaké 2. A 15 évnél idősebb európaiak ötöde legalább hetente egyszer fogyaszt nagy mennyiségű alkoholt.
Az alkoholfogyasztás több mint 60-féle megbetegedés rizikótényezője; a gasztrointesztinális megbetegedések miatti halálozás 25%-a közvetlenül az alkoholfogyasztás számlájára írható (pl. májcirrózis, krónikus pancreatitis, emésztőszervi rákok). Mindazonáltal, a felmérések szerint a lakosság 90%-a nincs azzal tisztában, hogy az alkoholfogyasztás növeli a rákkialakulás kockázatát.

Jelenleg az alkoholfogyasztás miatt kialakuló betegségek évente 74 milliárd euróval csökkentik az európai országok termelékenységét.

A probléma megoldásának része lehet az árszabályozás is: a vizsgálatok szerint bizonyított, hogy az alkohol árának növelése, az alkoholegységenkénti minimumár bevezetése az alkoholfogyasztással összefüggő betegségek számának és az alkoholfogyasztással összefüggő mortalitásnak az azonnali csökkenését eredményezi, állapítja meg az UEG jelentése.

Funkcionális gasztrointesztinális betegségek

• A leggyakoribb funkcionális gasztrointesztinális betegség (FGIB) az irritábilis bél szindróma (IBS), a székrekedés és a funkcionális dyspepsia. Gyakori, hogy egy-egy érintett több funkcionális bélbetegségben is szenved, továbbá az FGIB gyakoribb a nők körében.
• A lakosság több mint egytizede szenved IBS-ben, azonban az érintetteknek csak harmada fordul orvoshoz. A funkcionális dyspepsia prevalenciája Európában 11−24%.
• A funkcionális bélbetegek az átlaglakossággal összehasonlítva többet hiányoznak az iskolából és a munkából (13 vs. 5 nap/év).
• Az FGIB-vel összefüggésben az egyik legnagyobb problémát maga a diagnózis felállítása jelenti: a betegek harmada esetében ehhez több mint öt orvosi vizitre van szükség.

A gyermekek emésztőszervi egészsége

Számos gasztrointesztinális megbetegedés – így pl. az IBD – gyakori a gyermekek körében: az IBD-esetek 25%-át gyermek- vagy serdülőkorban diagnosztizálják, sőt a betegség indulásának legvalószínűbb időpontja a serdülő- és a fiatal felnőttkorra esik. Az IBD-betegek 52%-a érzi úgy, hogy a betegsége negatívan befolyásolja iskolai előmenetelét.

Számos emésztőszervi betegség – pl. a krónikus májbetegségek – előfordulása nő a gyermekek körében, olyannyira, hogy a Nyugati országokban a fiatalok krónikus betegségét leggyakrabban nem alkoholos zsírmáj eredményezi (már 3 éves kisgyermekekben is diagnosztizáltak nem alkoholos zsírmájat, hívja fel a figyelmet egy meglepő európai példára a jelentés).

Sok európai országban nemcsak magas, de folyamatosan növekszik is a gyermekkori IBD, cöliákia és a táplálékallergia következtében kialakuló gasztrointesztinális gyulladások előfordulása.

Az elhízás sok gyermekkori emésztőszervi betegség fő rizikófaktora, közreműködik az IBD, a cöliákia, a májcirrózis és az FGIB kialakulásában. A nem alkoholos zsírmáj prevalenciája a teljes populációban 3−10%, azonban az elhízott gyermekek körében elérheti a 80%-ot is. A gyermekek körében ijesztő mértékben nő a súlyprobléma; 2016-ban 41 millió 5 éven aluli gyermek volt túlsúlyos világszerte, az előrejelzések szerint 2025-re ez a szám 70 millióra nő.

Májbetegség

Az EU-ban közel 30 millió krónikus májbeteg él. A májbetegség legfőbb kiváltó oka Európában a veszélyes méreteket öltő alkoholfogyasztás, azonban egyes régiókban a hepatitis B- és C-infekció szerepe is jelentős. A WHO európai régiójában 13,3 millió hepatitis B-fertőzött és 15 millió krónikus hepatitis C-fertőzött él.
A májbetegek számának növekedéséhez a növekvő mértékű elhízás is hozzájárul: a nem alkoholos zsírmáj leggyakrabban az obezitás következtében alakul ki. Sajnos azonban kórházi kezelést követően a májbetegség kimenete meglehetősen rossz, sőt a prognózis az elmúlt 50 évben alig javult.

Óriási egészségügyi kiadás és társadalmi teher

Mindezekből az következik, hogy a krónikus emésztőszervi megbetegedések, az egészségtelen táplálkozás, az egyre növekvő mértékű elhízás és alkoholfogyasztás óriási egészségügyi kiadásokat és társadalmi terhet eredményez Európa-szerte. Az előrejelzések szerint a krónikus emésztőszervi betegségek által okozott betegségteher a következő években tovább fokozódik, ezért fontos közegészségügyi lépések megtételére van szükség:

• Növelni kell a politikai döntéshozók ismereteit a krónikus emésztőszervi megbetegedésekkel kapcsolatban.
• Növelni kell a gyermekek egészségügyi ellátására fordított pénzösszegeket.
• Egyenlő hozzáférést kell biztosítani a prevenciós és szűrőprogramokhoz.
• A megelőzés és a korai diagnózis érdekében növelni kell a lakosság egészségértését, elő kell segíteni, hogy a lakosság átlássa, milyen életmódbeli tényezők vezetnek a krónikus emésztőszervi megbetegedések kialakulásához.
• Biztosítani kell, hogy az egészségpolitika kiemelt fontossággal kezelje az elhízás elleni küzdelmet.
• Az alkoholfogyasztás miatti egészségkárosodás csökkentése érdekében szigorúbb szabályok bevezetésére van szükség az alkoholtermékek reklámozása terén, és érdemes bevezetni az árszabályozást: az alkoholegységre eső magasabb árazást.