Program a frontvonalban dolgozóknak

Árvai Nóra az első járványhullám idején kiégésprevenciós tréninget dolgozott ki az egészségügyben dolgozók számára, akik különleges élethelyzetbe kerültek: nagy bizonytalanság közepette kellett extrém terheléssel megküzdeniük, és további nehéz döntést is meg kellett hozniuk: aláírják-e az új szolgálati jogviszonyt vagy elhagyják a pályát. A tréning fontosságát mutatja, mondja a szakpszichológus a Guthealth kérdésére, hogy 250-en el is végezték; a visszajelzések szerint a résztvevők nagyon örültek az online lehetőségnek, hiszen csak kevés idejük volt. Egy ápolónő például azt írta, mindössze annyi ideje volt, hogy elolvassa a gyakorlatot, de az is segített. Az intézmények a járvány csillapodtával hívhatnának segítségül szakpszichológust, aki megtanítaná a dolgozóknak a módszereket, amelyek segítségével könnyebben viselhető a megnövekedett terhelés, folytatja Árvai Nóra, de ő ilyennel eddig csak magánintézményeknél és alapítványoknál találkozott; reméli, van állami intézményeknél is ilyen. Egyes intézményekben van pszichológus, ezekben az lenne a fontos, hogy a munkaköri leírásukban is szerepeljen, hogy nemcsak a betegeknek, de a dolgozóknak is segíthetnek, zárja mondandóját Árvai.

Ön hogy van? A szerencsés, nem kiégett kisebbségbe tartozik?

Probono pszichológusok

Tóth László 50 perces online beszélgetéseket ajánlott ingyenesen a lelki gondokkal küzdő egészségügyi dolgozóknak; a mentálhigiénés szakember az őt megkeresők bátorságát emeli ki, akik úgy döntöttek, nem nyomják el a problémát, és időt szakítottak a megoldásra. A kliensek nem azzal keresték meg, hogy segítsen a kiégés kezelésében, hanem azt panaszolták el, hogy nem bírják a dupla, tripla terhelést, az egész életük kifordult a sarkából, és bár nem csináltak semmit rosszul, mégis sok kudarcélményük van, mondja a szakember, és hozzáteszi: oldja a blokkot, ha az ember közel tud menni a fájdalmához, és beszélni tud róla valakivel. Ha a kliens a szakember támogatásával szavakba tudja önteni a formátlan érzéseit, az már önmagában segít abban, hogy jobban rálásson a problémájára, és megtalálja azokat a pontokat, ahol hatékonyan változtathat az életében; a traumát legtöbbször nem lehetett elkerülni, azt lehet elkerülni, hogy megkövesedjen, poszttraumás stresszé váljon, magyarázza Tóth László.

Balanyi Attila mentálhigiénés szakember online szupervíziót biztosított ingyenesen egészségügyi szakdolgozók számára. Ő is azt meséli, hogy kliensei főleg kibeszélni akarták, ami bennük volt, azt akarták, hogy valaki meghallgassa őket, és az is fontos volt számukra, hogy ismeretlennel történjen ez a beszélgetés. Volt kliense, akinek az intézményével volt problémája (katonák jelentek meg a munkahelyén, illetve nem volt kiszámítható, mikor hova helyezik; az átcsoportosítások miatt új kollégákkal kellett együtt dolgozni, és eszközhiánnyal kellett megbirkózni), és volt, aki a stresszt nem tudta magában kezelni. Jellemző volt a munkatársak közötti nagy feszültség is, aminek megbeszélésére az intézmények nem hagytak időt – ezt a munkaidőben kellett volna biztosítani, hangsúlyozza a szupervizor. Balanyi Attila tud intézményi jó példát is említeni: volt olyan kliense, akinek az osztályvezetője ajánlotta, hogy keresse meg.

Állami egészségügy: érdemes lenne lépni!

A pszichológus hozzáteszi: hasznos volna, ha a kórházi osztályok esetmegbeszélő csoportokat tartanának. Az orvosoknak azt javasolja, ha észreveszik, hogy valamelyik kollégájuk feszültebb, forduljanak felé, beszélgessenek vele, és ha kell, irányítsák szakemberhez. A legfontosabb, teszi hozzá, és a járványnak is ez a legfontosabb tanulsága: tanuljunk meg egymásra figyelni.

Az orvosok kiégése Magyarországon