Az IBD-s betegek ellátása a megfelelően képzett szakemberek hiánya miatt komoly kihívás elé állítja az ellátórendszerben dolgozókat, így sürgető feladat az egészségügyi szakdolgozók oktatási rendszerének fejlesztése is. Prof. dr. Molnár Tamás szerint – aki az IBD-nővérképzés magyarországi mentora – folyamatosan keresni kell azokat az utakat és lehetőségeket, amelyekkel tovább erősíthetjük a szakmai felkészültséget ezen a téren. Az IBD-s betegek ellátása olyan speciális kompetenciákat kíván az egészségügyi szakdolgozóktól, amelyek túlmutatnak az általános ápolói ismereteken, hisz nem csupán a betegség kezelésében vesznek részt, hanem a betegoktatásban, a terápiás lehetőségek elfogadtatásában, megértetésében és a kezelés folyamatos nyomon követésében is kiemelt szerepet kell vállalniuk. Az IBD-nővérek napi szinten tartják a kapcsolatot a páciensekkel, és aktívan segítik őket, folyamatos kapcsolatban vannak velük, különösen az éveken át tartó biológiai kezelés során. Ezek a kezelések folyamatos felügyeletet és akár gyors beavatkozást igényelnek, mivel az IBD-ben szenvedő betegek állapota gyakran változik, és adott esetben azonnali intézkedést követel.

Európa élmezőnyébe tartozó minőségi tudás

Magyarországon az IBD-nővérképzés a Magyar Gasztroenterológiai Társaság (MGT) és a European Crohn’s and Colitis Organisation (ECCO) által szervezett tanfolyamok keretében volt elérhető. Bár ezek a képzések lehetőséget adtak arra, hogy a nővérek elsajátítsák a biológiai terápiákhoz szükséges alapvető ismereteket, és a résztvevőket felkészítette a tudományos közéletben való részvételre is ezen túl, ám ezek a kurzusok nem biztosították azt a mélységet és komplexitást, amelyet például a brit képzési rendszer kínál – miközben így is Európa élmezőnyébe tartozó minőségű tudást biztosított. Az Egyesült Királyságban az IBD-nővérképzés diplomához kötött, több szintje van, és a nővérek szinte orvosi szintű feladatokat látnak el a betegek gondozása során.

Egyesült Királyság: látható és elismert IBD-szakápolók

Molnár professzor szerint a brit rendszer sok szempontból előremutató lehet, azonban felveti a kérdést, hogy vajon Magyarországon valóban szükség van-e ilyen szintű komplexitásra. Ideális esetben – mondja – itthon sokkal több olyan gasztroenterológusra és vele egy csapatban dolgozó nővérre lenne szükség, akik elkötelezettek az IBD-betegek kezelése iránt. Bár kétségtelen, hogy a nővéreknek kiemelt szerepük van/lehet az ellátásban, Molnár Tamás szerint az orvosi feladatokat továbbra is jobb (lenne), ha az orvosok végeznék el. Ugyanakkor – teszi hozzá – a valóság sokszor eltér az optimálistól: a gasztroenterológusok hiánya miatt előfordulhat, hogy a jövőben a nővéreknek nagyobb szerepet, felelősséget kell vállalniuk a betegek kezelésében, ám jelenleg a kompetenciaszintekről még szakmai diskurzus sem indult el Magyarországon.

Modellek: pró és kontra érvek

Az angol rendszer páratlan, a szigetországban a mesterkurzusok révén továbbképzett nővérek jelentős önállósággal rendelkeznek, ám hazánkban egy diplomára ráépített képzési szisztéma sokakat kizárna – mondja arra a felvetésre, miszerint talán érdemes lenne megfontolni annak adaptálását, mivel kevés a diplomás ápoló, aki a gyulladásos bélbetegek ellátásával foglalkozik. Molnár professzor úr munkatársaival együtt sokféle modell meghonosításán gondolkodott már, így többek között felmerült az angol nyelvű főiskolai mesterkurzus elindításának lehetősége is. Kétségtelen, hogy ez számos külföldi résztvevőt vonzhatna az egyetemhez, de mivel sok magyar ápoló nem rendelkezik megfelelő nyelvtudással, ez a megoldás éppen a hazai szakdolgozók számára lenne hátrányos.

Új képzés indul: zajlik az akkreditáció

Eddig itthon 60-70 nővér végezte el az MGT által indított IBD-nővérképzést, melynek során a résztvevők a hazai tanfolyamon túl az ECCO által szervezett kurzuson is részt vehettek. Ennek köszönhetően a projektbe válogatott szakdolgozók teljesítménye nemzetközi szinten is elismerést nyert. Azonban az új, 2019-ben hatályba lépett szakképzési törvény bevezetésével az IBD-nővérképzésre vonatkozó, korábban megszerzett akkreditációjuk elveszett, és jelenleg új eljárás keretében próbálnak egy szakképzést engedélyeztetni. Az akkreditációs folyamat most a második körnél jár, és várhatóan 2025 elejére zárul le, így a képzés ismét elindul. (Az új tanfolyammal kapcsolatban olvassák el keretes írásunkat!)

Az intézményenként eltérő, hogy az eddig lezajlott IBD-nővérképzés milyen fokú önállóságot biztosít a résztvevőknek. Jelenleg a kiemelt tudással bíró nővéreket elsősorban a betegek állapotának felmérésére, támogató kommunikációra és a biológiai terápiák beadására képezték ki – mondja Molnár Tamás professzor. Az, hogy az „IBD-nővér” státusz mára fogalommá vált, nagyban köszönhető az ECCO aktív szerepvállalásának. Az ECCO nemrégiben végzett egy felmérést, amely azt igazolta, szinte valamennyi nyugat-európai ország azt preferálja, hogy magasan képzett IBD-nővéreket alkalmazzon, Magyarország is erre törekszik.

Jelentkezzenek IBD-nővérnek!

Az MGT 2024. november 15-én kiküldött körlevele alapján 2025-ben, az MGT Colon szekciójának 0. napján ismét elindítják a kurzust, a résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzését követően akkreditált diplomát kapnak kézhez. A felhívás szerint az új szakképzés nem csak szakmai elismerést eredményezhet, a szakképesítést szerzők bértábla szerinti besorolását is módosíthatja, vagyis jövedelememelkedést tehet lehetővé, ez pedig különösen fontos lenne a szakdolgozók motivációja és elismertsége szempontjából. A társaság várja a még tanfolyamot nem végzett nővérek mellett a korábban már IBD-nővérképzésen részt vevő, de tudásukat elmélyíteni szerető nővéreket is. A képzés minimum 20 szakdolgozó jelentkezése esetén indul, maximum 30 nővért fogadnak. Tekintettel arra, hogy az IBD-centrum elismerésének reményeink szerint egyik jövőbeni feltétele a végzett IBD-nővér jelenléte, ezért Molnár Tamás professzor mindenkit arra biztat, hogy éljen ezzel az egyszeri eséllyel, és küldje el jelentkezését, a szabad helyek feltöltése a beérkező jelentkezések sorrendje alapján történik.

2024 – az év IBD-nővérei

A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete (MCCBE) 2024-ben alapította meg az „Az év IBD-nővére” díjat, hogy elismerje a gyulladásos bélbetegséggel (IBD) élő betegek ellátásában kiemelkedő teljesítményt nyújtó ápolókat. A díj célja, hogy hangsúlyozza az IBD-nővérek munkájának fontosságát, akik nemcsak az orvosi kezelést biztosítják, hanem a betegek támogatását és tanácsadását is végzik. Idén a betegek március 15. és április 30. között adhatták le szavazataikat az általuk legjobbnak vélt IBD-nővérekre. Az intézményeket a kezelt betegszám alapján három kategóriába sorolták, így összesen kilenc nővért díjaztak. Emellett egy különdíjat is átadtak a gyermek IBD-nővérek számára. A díjakat 2024. május 18-án, az IBD-világnap alkalmából rendezett eseményen adták át. Az ünnepségen részt vett Rácz Rita, az MCCBE elnöke, dr. Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára, valamint dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.

 

Díjazottak:

  • Első helyezettek kategóriánként: Fisiné Hódosy Mónika (Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház), Csertő Tímea (Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház), Pikács Mária (Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika)
  • Második helyezettek kategóriánként: Pappné Szabó Szilvia (Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Kiskunfélegyházi Telephely), Mátéfi Éva (Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet), Huszka László (Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Belgyógyászati Klinika)
  • Harmadik helyezettek kategóriánként: Bandi Tünde Borbála (Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika), Völgyiné Réhm Tímea (Pécsi Tudományegyetem I. Számú Belgyógyászati Klinika), Sovány Ildikó (Észak-budai Szent János Centrumkórház)
  • Különdíj gyermek IBD-nővér kategóriában: Barják Krisztina (Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika, Bókay utcai részleg)

Az MCCBE tervei szerint a díjat évente szeretnék átadni, hogy folyamatosan elismerhessék az IBD-nővérek áldozatos munkáját, mellyel hozzájárulnak a betegek életminőségének javításához.