Már a Covid-19-járvány előtt is naponta jelentek meg az orvosok kiégéséről szóló cikkek, amik rendre arra figyelmeztették olvasóikat, hogy az egészségügyben dolgozók több mint felét érintő kiégés az egész egészségügyi intézményrendszer krízisét jelenti. Ebben a helyzetben érkezett világunkba a SARS-CoV-2 vírus, ami a legnevesebb amerikai orvosi lap diagnózisa szerint (1) sziszifuszi küzdelem elé állította az orvosokat.

A neurogasztroenterológia újdonságait bemutató körképünk az elmúlt két évben megjelent neurogasztroenterológiai témájú tanulmányok áttekintésével bemutatja a szakterület transzdiszciplináris környezetét, míg egy irodalomtörténeti-történelemtudományos bestseller ismertetésével a tudományág megszületésének kulturális kontextusára hívjuk fel a figyelmet.

A farmakovigilanciai adatáramlás folyamata kidolgozott és kiforrott, már csak a terápia nyomán tapasztalt adatok hiányoznak ahhoz, hogy információk és következményeik ne véletlenszerűen, hanem tervezetten kerüljenek napvilágra és szolgálják a minél hatékonyabb és sikeresebb betegellátást.

Szélmalomharcnak érzi a tevékenységüket, és úgy véli, az elmúlt időszakban felőrlődtek a vezető pozícióban lévő gasztroenterológusok, de nem csak ők veszítettek folyamatosan a lelkesedésükből, a fiatalok zömében sem érzi az elszánt erőt – mondja Vincze Áron, aki pár hónappal ezelőtt vette át a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöki pozícióját.

Miközben a kormány a betegellátásban tevékenyen részt vevő egészségügyi dolgozók jogállását megváltoztatta és egyúttal egy új bérezési és javadalmazási rendszer bevezetésére fókuszált, úgy tűnik, hogy a doktori iskolák hallgatóiról, az egyetemi, oktatói életpályának rendezéséről elfeledkezett. A jelenleg hatályos szabályrendszer skizofrén helyzetet teremt, hisz azoknak az elkötelezett, az oktatás-kutatás iránt érdeklődő friss diplomásoknak, akik a jövőben a tudomány formálóiként igyekeznének a betegellátás hatékonyságán segíteni, elsősorban egzisztenciális szempontok alapján kell dönteniük: vajon hányan engedhetik meg maguknak az egyetemi katedra, a kutatói lét luxusát?

A SARS-CoV-2 vírus által okozott Covid-19 fertőző betegség világszerte több millió embert érint magas halálozási arány mellett. A Covid-19 tünetei általában 2–14 nappal a vírusexpozíció után jelentkeznek többek között lázzal, köhögéssel, dyspnoéval és tüdőgyulladással.

Mit ért el két év alatt? – cikluszáró, évindító interjúra invitáltuk a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnökét, aki szerint az elmúlt időszak olyan szürreális helyzeteket eredményezett, amelyekről egy évvel ezelőtt még álmodni sem mertünk volna. Molnár Tamás professzor úrral a hivatali időszaka alatt végzett tevékenységéről, a koronavírus-járvány hatásairól, jelenről, jövőről és az ajándékba kapott egy évben rejlő lehetőségekről beszélgettünk.

Az opportunista patogének térnyerése és a kommenzális szimbionták háttérbe szorulása egyaránt jellemzi a Covid-19-betegek bélflóráját.

Az intesztinális mikrobiom és az abban bekövetkező változások kapcsolatba hozhatók a Covid-19 főbb rizikófaktoraival, így az időskorral, a diabétesszel, a magas vérnyomással vagy az etnikai hovatartozással. Emellett, a bélflóra egyensúlyának a megbomlása a SARS-CoV-2 okozta infekció korai lépéseivel, valamint a Covid-19 kórlefolyásával is asszociál.

Az intesztinális mikrobiom, a tüdő mikroflórája és a különféle légúti infekciók közötti komplex kapcsolatrendszer feltérképezése a légúti fertőzések jövőbeni prevenciója és terápiája szempontjából is lényeges.