A tanulmány szerint a gyógyszerekre fordított kiadások növekedése országonként eltérő mértékben ugyan, de várhatóan világszerte felgyorsul a következő években. Ez a tendencia általánosságban egyrészt a népességszám emelkedésre, másrészt a speciális – és így jellemzően drágább – gyógyszerek iránti kereslet bővülésére vezethető vissza. Az előrejelzések szerint a speciális gyógyszerek 2028-ra a globális egészségügyi kiadások több mint 40 százalékát teszik majd ki, a fejlett piacokon pedig az összes egészségügyi kiadás több mint felét. A gyógyszerek drágulására tekintettel 2024-ben a kormányok várhatóan szigorúbb intézkedéseket vezetnek be a hatósági árszabályozás terén, amely hatással lesz egyes gyógyszerek megfizethetőségének alakulására, támogatva a szélesebb körű hozzáférést ezekhez a készítményekhez.
Jelen környezetben a legfőbb kihívás a piaci szereplőknek olyan stratégiák kidolgozása, amelyekkel az árképzéssel kapcsolatban fennálló korlátok között is üzletileg elfogadható nyereség biztosítható az egyes készítmények számára. A kormányok feladata, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak a ritka és jellemzően súlyos betegségek kezeléséhez szükséges innováció számára, valamint egyszerűsítsék a gyógyszerek forgalomba hozatalához szükséges engedélyezési eljárásokat.
K+F és mesterséges intelligencia
A teljes gyógyszeripari kutatás-fejlesztési beruházások csaknem kétharmada a nagy gyógyszeripari vállalatokhoz köthető. A legnagyobb vállalatcsoportok 2023-ban együttesen rekordösszegű, 161 milliárd dollár értékű ráfordítást számoltak el erre a szektorra, amely 2018 óta csaknem 50 százalékos nagyobbodást jelent. Az említett vállalatok nettó árbevételét figyelembe véve a K+F kiadások történelmi csúcsot, 23,4 százalékot értek el.
A piacra jutás gyorsasága már régóta prioritás a gyógyszerfejlesztők számára; a sebesség azonban csak egy része a sikernek: a vállalatoknak az értékteremtés felgyorsítására is figyelniük kell, ilyen stratégiával ugyanis potenciális költségmegtakarítás érhető el. Mivel az AI-alapú digitális megoldások tempója és fejlődése várhatóan csak gyorsulni fog, a vezetőknek agilis gondolkodásmóddal kell elkezdeniük az átalakítást. A generatív mesterséges intelligencia már jelen van számos, folyamatosan fejlődő területen, a kiélezett versenyhelyzetben a vállalatoknak szükségük van a vállalati technológia korszerűsítésére és a GenAI integrálására az újratervezett munkafolyamatokban.
Előtérbe kerül a holisztikus megközelítés
Számos más ágazathoz hasonlóan, a személyre szabott ellátás és kezelés a gyógyszeripar és egészségügyi szektorban is nagyobb ügyfélelégedettséget jelent. A vállalatok számára számos lehetőség kínálkozik arra, hogy javítsák az érintkezési pontokat a betegút során, a proaktivitáshoz és előrelátáshoz azonban alapos és specifikus ismeretekre van szükség a beteg útjáról. A cégek ezért újszerű módszereket keresnek, hogy a betegút során a technológia segítségével személyre szabottabbá tegyék az élményeket a betegek számára: sokan kísérleteznek a mesterséges intelligencia fejlesztésével a betegút teljes hosszában, a megelőzéstől a diagnózisig, kezelésig és megfigyelésig.
Az utóbbi időben általános tendencia, hogy a betegek aktív módon igyekeznek lépéseket tenni saját egészségük megőrzése, illetve a különböző megbetegedések elkerülése érdekében. Ennek eredményeképp egyre nagyobb igény mutatkozik olyan egészségügyi szolgáltatások és orvostechnikai eszközök iránt, amelyek a betegségek kezelése helyett a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, és biztosítják adott esetben azt is, hogy a beteg maga kísérje figyelemmel egészségi állapotát, és elegendő információval rendelkezzen az egészségét érintő döntések meghozatalában való részvételhez. Ide tartoznak, többek között az olyan viselhető eszközök, alkalmazások, amelyek mérés útján különböző egészségügyi adatokat tárolnak és juttatnak el a beteg, illetve orvosa részére, lehetővé téve számukra a betegségek, vagy a kialakulásukra utaló jelek időben történő felismerését. Figyelemmel ezen szemléletváltásra, az egészségügy és orvostechnika területén a vállalatok sikere egyre inkább azon múlik, hogy milyen mértékben képesek átfogó, a teljes betegutat lefedő megoldásokat kínálni és kiszolgálni ezeket az új igényeket– tette hozzá Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.
