ECCO-irányelv az enyhe-közepesen súlyos colitis ulcerosa indukciós és fenntartó terápiájáról

Jelen írás arra vállalkozik, hogy összefoglalja a 2021 októberében közzétett fekélyes vastagbélgyulladás (UC) kezelésére meghatározott ECCO-irányelv (1) legfontosabb megállapításait az enyhe-közepesen súlyos UC kezelésére összpontosítva, valamint kiemeljük a korábbi iránymutatással (2) összevetve a változásokat. Örömteli tény, hogy mind a korábbi, mind a mostani irányelv szerzői között volt magyar kolléga is.

Az optimalizált meszalazinkezelés előnyei az enyhe és közepesen súlyos colitis ulcerosa terápiájában

Az 5-amino-szalicilátok (5-ASA) és a közéjük tartozó meszalazin a mai napig alapvető hatóanyagoknak tekinthetők az enyhe és közepesen súlyos colitis ulcerosa (CU) esetében: mind a remisszió kiváltásában, mind a fenntartásában. Az orálisan és lokálisan adott 5-ASA készítmények biztonságossági profilja igen kedvező, a nagy esetszámú klinikai vizsgálatok szerint az hasonló a placebokezelésekéhez.

Budezonid MMX a colitis ulcerosa kezelésében

A budezonid MMX enyhe és mérsékelt súlyosságú colitis ulcerosás betegeknél alkalmazható a fellángolások kezelésére, elsősorban akkor, ha az optimalizált meszalazinkezelés nem vezet eredményre. Az elmúlt évtizedben született „real-world” adatok megerősítik azt a hatásossági és biztonságossági profilt, amire a korábbi, randomizált elrendezésű, placebokontrollált vizsgálatok már rámutattak.

Kihívások és dilemmák az időskori gyulladásos bélbetegségek diagnosztikájában és kezelésében

A gyulladásos bélbetegségek közé tartozó Crohn-betegség és colitis ulcerosa bármely életkorban megjelenhet, így időskorban is. A gyulladásos bélbetegség emelkedő incidenciája és prevalenciája az egyre idősödő társadalom miatt nem meglepő. Az esetszámok növekedése egyrészt az urbanizáció hatásaival, másrészt az egyre pontosabb diagnosztikai módszerekkel is indokolható.

Antibiotikum-terápia IBD-ben

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) etiológiája egyelőre nem teljesen tisztázott, egyes tanulmányok szerint bakteriális kórokozók okozhatják, mások szerint a betegségért a mikrobiomnak egy kóros immunológiai reakciója a felelős. Annak ellenére, hogy a bélflóra valószínűleg fontos szerepet játszik a patogenezisben, az IBD esetében a kezelés az immunrendszer elnyomására összpontosított, ahelyett, hogy eltávolítaná azt az ágenst, amely felelős a kóros immunválaszért.

Még mindig ez a biztos kősziklánk a háborgó tengeren – de miért?

Az 1962-ben dr. Nana Svartz által kifejlesztett sulfasalazin nemcsak colitis ulcerosa akut fellángolása esetén, hanem fenntartó kezelésként is hatékonynak bizonyult (1, 2). Sulfasalazin az 5-aminoszalicilsav (5-ASA, mesalazin) és a sulfapyridin egyvelege. Az 5-ASA önmagában is hatékony, sőt azon betegek nagy része (90%-a) is kezelhető vele, akiknek a sulfasalazin jelentős mellékhatásokat okozott (3).

Az 5-ASA terápia szerepe az enyhe és középsúlyos colitis ulcerosa kezelésében 2020-ban

A colitis ulcerosa egy a colont érintő gyulladásos bélbetegség. A megfelelő terápia megválasztását befolyásolja a gyulladás lokalizációja, súlyossága, korábbi terápiás válaszreakciók. Különbséget tesznek a szakmai ajánlások remisszió indukció, vagy pedig remisszió fenntartó tekintetében. A mesalazine terápia mind remisszió indukció mind pedig fenntartó kezelés esetén ajánlott. A lokalizáció határozza meg a bevitel módját.

Az 5-ASA-származékok modern alkalmazása a colitis ulcerosa kezelésében

30 évvel ezelőtt az 5-aminoszalicilsav (5-ASA) jelentette a colitis ulcerosa (UC) terápiájának a fő irányvonalát. Napjainkban, a modern, biológiai gyógyszerek érájában az aminoszalicilátok továbbra is első vonalbeli terápiás megoldásnak számítanak enyhe UC esetén. Továbbá, tekintettel az 5-ASA alkalmazás jelentette kedvező kockázat-haszon profilra, azok a mérsékelt súlyosságú UC kezelésében is – agresszív UC-re utaló klinikai prediktorok hiányában – alkalmazhatók.