Az orvosok számát és demográfiai összetételét illetően az elmúlt két évtized során jelentős átalakulás zajlott a magyar egészségügyben – dr. Varga Márta a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Endoszkópos Szekciójának 2024. évi ülésén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva két meghatározó irányvonalat emelt ki: a szakorvoshiány fokozódását és az orvosi szakma egyre erőteljesebb elnőiesedését hangsúlyozta.

Mint arról már beszámoltunk, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Endoszkópos Szekciójának 2024-es ülésén dr. Varga Márta mutatta be azt a speciális, az endoszkópos technikák gyakorlati elsajátítását ösztönző programot is, amelyet idén első alkalommal szervezett meg az MGT Oktatási Bizottsága fiatal szakorvosjelöltek részére. (A programról bővebben ide kattintva olvashatnak!) A Békés Vármegyei Központi Kórház vezető gasztroenterológusa előadása elején a gasztroenterológus szakma jövőjére egyaránt hatással bíró két adatsorra hívta fel a figyelmet!

MGT Oktatási Bizottsága: az első szimulátoros endoszkópos képzés tanulságai

A női erő

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján világosan látható – mondta –, hogy a nők egyre jelentősebb szerepet vállalnak a magyar egészségügyben. Ha a fiatal orvosok körében tapasztalható trendek folytatódnak, a nők szerepe tovább erősödhet az orvosi munkaerőpiacon. A KSH adatai szerint 2001 és 2023 között a hazai egészségügyi ellátórendszerben átlagosan körülbelül 37 105 orvos dolgozott. A legkevesebb orvos 2007-ben tevékenykedett, amikor a létszám 32 202 főre csökkent, míg 2023-ban érte el a legmagasabb értéket, ekkor 42 065 orvos volt aktív. A trendeket elemezve az látszik, hogy mindkét nem esetében növekedés mutatkozott: míg 2001-ben 16 345 férfi és 16 743 női orvos praktizált, addig 2023-ra a férfi orvosok száma 17 677-re, a nőké pedig 24 388-ra emelkedett. A bővülés különösen a női orvosok körében volt jelentős, számuk több mint 7600-zal, míg a férfi orvosok esetében mindösszesen 1300-zal nőtt. A női orvosok aránya minden korcsoportban meghaladja a férfiakét, különösen a fiatalabb generációkban, ahol ez az arány már eléri vagy meghaladja a 60%-ot. 2023-ra a női orvosok száma jóval felülmúlta a férfiakét, és az arányuk egyre inkább a nők javára tolódik el az orvosi szakmában. A fiatalabb korosztályokban, mint a 30 év alattiak és a 30–34 évesek, ez a növekedés különösen szembetűnő: a 29 év alatti női orvosok száma 3273, míg a férfiaké 1988. A 30–34 évesek között is hasonló arány figyelhető meg, ahol 3255 női és 1873 férfi orvos dolgozik.

Ez a tendencia arra utal, hogy a nők egyre nagyobb arányban választják az orvosi pályát, ami hosszú távon átalakíthatja a szakma demográfiai szerkezetét. Bár az idősebb korcsoportokban a női orvosok aránya alacsonyabb, vélhetően ez a korábbi évtizedek pályaválasztási szokásaival magyarázható, amikor a férfiak jelentősebb számban képviseltették magukat. Az idősebb női orvosok azonban továbbra is aktívak, és fontos szerepet töltenek be az idősebb korcsoportokban is. Az orvosi pálya elnőiesedése a fiatalabb generációkban kifejezettebb, és várhatóan a jövőben is folytatódik.

Hosszú távú stratégia: növelni kell a rezidensek számát

Míg a KSH adatai a jelen helyzetet tükrözik, addig az OKFŐ által az MGT Oktatási Bizottsága részére megküldött statisztikák már a jövőbe tekintenek – és sajnos nem festenek derűs képet. Az előrejelzések szerint a gasztroenterológiai szakterület komoly kihívások elé nézhet, különösen a munkaerőhiány kezelését illetően. A 2024-ben az MGT számára megküldött adatok szerint jelenleg összesen 669 regisztrált gasztroenterológus szakorvos dolgozik az egészségügyi ellátórendszerben.

Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a gasztroenterológus szakorvosok többsége az idősebb korosztályhoz tartozik: 409-en már 55 év felettiek, ami az összes regisztrált szakorvos 61,1%-át jelenti. Különösen magas a 70 év felettiek száma, ami valószínűsíti, hogy a szakorvoshiány miatt sokan közülük továbbra is aktívan dolgoznak. Ezzel szemben a fiatalabb, 30–39 éves orvosok száma csupán 68, ami kevés az idősebb generációk pótlásához. Emellett az államilag támogatott gasztroenterológiai rezidensképzésben mindössze 62-en vesznek részt, közülük 53-an aktívan folytatják tanulmányaikat, míg 9-en, vagyis a képzésbe felvettek 14,5%-a szünetelteti azt. Ezek az adatok tovább árnyalják a gasztroenterológus-utánpótlás helyzetét.

A szakorvosjelöltek alacsony létszáma veszélyezteti az ellátás stabilitását

Dr. Varga Márta szerint a gasztroenterológus szakma hosszú távú fenntarthatósága érdekében elengedhetetlen a szakképzési rendszer megerősítése, valamint a fiatal orvosok motiválása. A szakorvosjelöltek alacsony létszáma komolyan veszélyezteti az ellátás stabilitását és minőségét – ám hiába figyelmeztetnek évek óta a szakma képviselői, az államilag finanszírozott rezidensi keretszám növelése továbbra is elérhetetlen cél marad. A gasztroenterológia jelene és jövője az „Egészséges Magyarország 2021−2027” Egészségügyi Ágazati Stratégia tükrében című tanulmányukban a szerzők rámutatnak: a következő öt évben 120–185 gasztroenterológus képzésére lenne szükség, ami évente 24–37 új szakorvosjelöltet igényelne. Ezzel szemben az elmúlt két évtizedben folyamatos csökkenést mutat a szakvizsgát szerzők száma. A szakma fennmaradását veszélyezteti, hogy a minimálisan szükséges létszámhoz képest az idei őszi szemeszterben mindössze Budapesten lesz néhány szakvizsgázott orvosunk – tette hozzá dr. Varga Márta. Jelenleg évente alig 15 szakorvosjelölt szerzi meg a szakvizsgát.

Interjú dr. Szepes Zoltánnal igényességről, motivációról és szakmaiság hajtóerejéről