A gasztrointesztinális panaszok enyhítésére alkalmazott növények egy része táplálkozásunk részévé vált. A fűszernövények nemcsak kellemes ízt adnak az ételeknek, hanem étvágyfokozó, epehajtó, görcsoldó hatást is kifejthetnek. Az étkezés előtt elfogyasztott keserű aperitif a keserűanyag-tartalmának köszönhetően fokozza az étvágyat. A salátaként fogyasztott pitypanglevél (vagy az ugyanilyen célra használatos rokon fajok, például az endívia) pedig nemcsak kellemes ízű, hanem epehajtó hatása miatt az epepanaszok enyhítésében is jótékony hatású.

Okok és tünetek: nem mindig egyértelmű

Az emésztőszervi panaszok gyakran több okra vezethetők vissza, amelyek esetenként nem különíthetőek el egymástól. A funkcionális diszpepsziában például epe-, gyomornedv-elválasztási zavarok és a bélrendszer fokozott tónusa egyaránt megfigyelhető lehet. A panaszok enyhítésére alkalmazott növények esetén is hasonló a helyzet: ritka az a gyógynövény, amelyik csak az epe- vagy csak a gyomornedv-szekréciót befolyásolja, a drogok általában több támadásponton hatnak. Az emésztési panaszok kezelésére használt termékek jellemzően kombinációs, több növényt tartal­mazó készítmények, amelyek összetett hatásmódjuk révén alkalmasak a multifaktoriális eredetű panaszok enyhítésére.

A funkcionális emésztési zavarok két fő típusa, a funkcionális diszpepszia és az irritábilis bél szindróma fitoterápiás kezelésében használt növények részben megegyeznek. Ez nem meglepő, mivel a tünetekben is lehet átfedés, és a funkcionális diszpepsziában szenvedőknél idővel gyakran irritábilis bél szindróma is kialakulhat. A funkcionális diszpepszia jellemző tünetei a felhasi diszkomfort érzése, hányinger, puffadás, étvágytalanság. Gyakran meg­figyelhető, de a tünetekkel nem mindig összefüggésbe hozható elváltozások az elégtelen epe-, hasnyál- vagy gyomornedv-szekréció, valamint a Helicobacter pylori-fer­tő­zés. A gasztrointesztinális traktus hiperreaktivitása és motilitászavara nehezen diagnosztizálható, de a panaszok kialakulásában jelentős szerepet játszó tényezők.

Gyulladásos bélbetegségek és gyógynövények: haszon vagy kockázat?

Az irritábilis bél szindróma az egész bélcsatornát érintő, visszatérő tüneteket okozó motilitászavar, legjelentősebb tü­ne­tei a puffadás, hasi fájdalom, székrekedés és/vagy hasmenés. A panaszok általában stressz­helyzet vagy étkezés kapcsán jelentkeznek. A vékony- és szigmabél simaizomzatának motilitási zavarai miatt a beteg normális mennyiségű bélgázra túlzott érzékenységgel reagál.

Leggyakrabban alkalmazott növények

A panaszok alapján a kezelésben leggyakrabban olyan növényeket alkalmaznak, amelyek képesek enyhíteni a puffadást és a görcsös fájdalmat. Ezeket a fitoterápiában karminatív hatású növényeknek nevezik, amelyek jellemzően illóolajat tartalmaznak. Az ízérző recep­torok és a gyomornyálkahártya izgatásával fokozzák az emésztőnedv-elválasztást, ja­vítják az emésztést és az étvágyat. Az emésztés javításával, valamint az erjesztő baktériumokra kifejtett antimikróbás hatásuk révén csökkentik a bélgázok keletkezését. Markáns spazmolitikus hatásuk eredményeként csökkentik a görcsös fájdalmat, valamint a bennük találhat illóolajok antimikróbás hatása révén a bélflóra diszbiózisa esetén is előnyös hatásuk lehet. A karminatív hatású növényeket gyakran egymással kombinálva vagy más, ugyancsak az emész­tés­re ható droggal kiegészítve alkalmazzák.

Az epeelválasztás vagy -elfolyás zavarai is lehetnek okai az emésztési panaszoknak. A panaszok eredete szerint koleretikus (epetermelést fokozó) vagy kolekinetikus (epeürülést fokozó, elősegítő) szereket, gyógynövényeket lehet alkalmazni. Ezeket összefoglaló néven kolagógumoknak is nevezik. A kolagóg növények általában erős, jellegzetes ízűek (keserűek, csípősek vagy illóolaj-összetételüknek megfelelő ízű­ek). Az epehólyag kontraktilitása kolekinetikumokkal, köztük prokinetikus gyógyszerekkel fokozható, de számos gyógynövény is alkalmazható hasonló céllal. Csökkent epetermelés kezelésére koleretikus hatású anyagokat, például gyógyvizeket és gyógynövényeket alkalmaznak.

Mivel a funkcionális emésztési panaszok kialakulásában a pszichés tényezők is szerepet játszanak, a kezelésben is szerepet játszik a stressz oldása. Ilyen megfontolásból alkalmazzák a citromfüvet és a levendulát emésztési panaszok kezelésében, amelyeknek görcsoldó hatása mellett szorongásoldó aktivitása is van.

Irritábilis bél szindróma esetén a fitoterápia a görcsös panaszok enyhítésében, valamint a betegséggel járó hashajtóként vagy hasmenésellenes szerként kaphatnak szerepet a növényi készítmények. Utóbbi hatások kiváltására egyéb okból kialakuló székrekedés vagy hasmenés kezelésére is használhatóak gyógynövények. A hasmenésellenes növények hatása nem specifikus, azon alapul, hogy a kivonatok nagy mennyiségben tartalmaznak olyan polifenolos vegyületeket, amelyek nemcsak az esetleges kórokozók szaporodása ellen hatnak, hanem a bélnyálkahártya fehérjéit denaturálva a szekréciót is csökkentik. A székrekedés kezelésére ható növények két hatásmechanizmussal jellemezhetőek. A markáns, de csak rövid ideig alkalmazható hashajtók a bélnyálkahártya ioncsatornáira és motilitására hatva fejtik ki hatásukat, de hosszú távú használatuk mellékhatásokkal jár. Tartós alkalmazásra olyan növények megfelelőek, amelyek hatása azon alapul, hogy a bennük található rostok lazítják a székletet.

Mikor, mire mit?

1. táblázat Fitoterápiás beavatkozási lehetőségek emésztési panaszok esetén

Az emésztési panaszok enyhítésére alkalmazható növények, növényi kivonatok hatásosságát az Európai Gyógyszerügynökség értékelte. Azok a növényi extraktumok, amelyek hatásosságát klinikailag megalapozottnak ítélték, a szintetikus gyógyszerekkel azonos elbírálás alá kerülő gyógyszerként vannak forgalomban. Ilyen módon székrekedés rövid távú kezelésére (aloe, kutyabengekéreg, kaszkarakéreg, rebarbaragyökér, szennalevél és -termés) és székrekedés enyhítésére (útifűmag, lenmag) alkalmazható több növény. Ezenkívül a gyömbér hányinger- és hányáscsillapító, valamint a mentaillóolaj irritábilis bél szindróma tüneteit (görcs, hasfájás, flatulencia) mérséklő hatását találták klinikailag igazoltnak.

A hagyományos növényi gyógyszerként forgalomba hozható növények köre bővebb. Ezek között megtalálhatóak étvágyjavító (fehér üröm, ezerjófű, tárnicsgyökér stb.) és hasmenésellenes (pl. tölgyfakéreg, vérontófű, málnalevél) hatású növények, de a legtöbb gyógynövény, mintegy két tucat faj a puffadással, görcsös panaszokkal járó diszpepsziás panaszok kezelésére javasoltak. Ebbe a körbe vannak besorolva azok a növények, amelyek hatása elsősorban görcsoldó (pl. konyhakömény, fűszerkömény, ánizs, kamilla) vagy epeképződést vagy -ürülést segítő (pl. articsóka, kurkuma, füstike).

Gyógyszer vagy gyógynövény?

Az Európai Gyógyszerügynökség (www.ema.europa.eu) monokomponensű gyógynövénytermékek indikációit határozta meg klinikai bizonyítékok vagy a hagyományos használat alapján, a piacon lévő készítmények zöme azonban kombinációs. Ha ezeknek az egyedi kombinációknak a hatásossága klinikailag igazolható, ezek „normál” gyógyszerként kerülhetnek forgalomba, ha viszont a humán bizonyítékok nem elegendőek, de a konkrét összetétel tradicionális gyógyászati használata igazolható, hagyományos növényi gyógyszerként. A hazai forgalomban lévő szerek mindegyike vény nélkül kapható, annak megfelelően csak olyan panaszok, kórképek kezelésére alkalmazhatóak, amelyek orvosi felügyelet nélküli terápiája nem hordoz komolyabb kockázatot.