Az Amerikai Orvosszövetség orvostanhallgatói szekciójának egészségértéssel foglalkozó albizottsága – az American Medical Association – Medical Student Section, Subcommittee on Health Literacy (AMA-MSS)1 – készített egy összeállítást, amit egy egyszerű kérdéssel indít, majd szemlélteti a problémát, és összefoglalja a leglényegesebb tudnivalókat. (Az AMA-MSS egy kiváló, szabadon hozzáférhető – angol nyelvű – publikációt is az olvasók figyelmébe ajánl, ami lépésről lépésre bemutatja, hogy a háziorvos milyen eszközök használatával fejlesztheti betegei egészségértését.2)
Mit gondol, az alábbiak közül melyik jelzi előre a legjobban egy-egy ember egészségi állapotát?
a. Életkor
b. Kereseti szint
c. Írási és olvasási készség
d. Iskolázottság
e. Nemzetiség, etnikum
Ön mit gondol?
A helyes válaszért kattintson ide!
Az Ön betegei megértik a betegtájékoztató anyagokat?
Vajon egy alacsony írási és olvasási készséggel bíró polgár mit érthet az alábbi, bélgyulladással foglalkozó Wikipédia-bejegyzésből?
A bélgyulladás (latinul enteritis) a bélrendszer nyálkahártyájának különféle okokból történő megbetegedését jelenti. Leggyakoribb kiváltó okai a vírusos és bakteriális fertőzés. Továbbiak lehetnek a szervezetbe bevitt romlott ételben szaporodó kórokozóknak vagy az antibiotikumok szedése utáni egyes túlszaporodott baktériumoknak méreganyagai, a bélben élő egysejtű élősködők, a bélférgek is. A bélgyulladás tünetei a hasmenés, a görcsölés, a véres széklet, testsúlycsökkenés, étvágytalanság, esetenként láz.
Valami ilyesmit: Abélgyulla (la tinul enttis) a beleszer nyál fa hártyáján ülön féle ok ok. megbetegedés. Leggyakoribb kiválló vírusos és bakterezés. Továbbiak lahatnek a szervébe bevitt romlott étel szaporodó kórokozóknak vagy az antibiotikumoknak. utána egyes tszapora baktériumoknak méreg anyagok, a bélben élő egysejtű élősködők, a bélférgek is. A bélgyulladás tünettel a hasmenést okoz, a görcsölés, a véres széklet, testsúlyétvágytalan, este láz.
Az AMA-MSS kutatásának megállapításai:
– az orvosok 33 százaléka van tisztában az egészségtudatosság fontosságával,
– az orvosok 66 százaléka változtatott a kommunikációján, miután felhívták a figyelmét a fent említett problémára.
Figyelmeztető jelek – mikor érdemes gyanakodni?
– ha a páciens rosszul, hiányosan tölti ki az űrlapokat, arra hivatkozva, hogy otthon hagyta a szemüvegét,
– haza akarja vinni az űrlapot, arra hivatkozva, hogy annak kitöltését meg szeretné beszélni a gyerekeivel,
– gyakran elmulasztja a megbeszélt időpontokat, rossz az együttműködése.
Miért nem szól a beteg?
A felmérések rávilágítottak egy fontos tényre. Nem várható el, hogy a rossz írás-olvasás készséggel rendelkezők beszámoljanak ezen hiányosságukról az orvosuknak, hiszen 68 százalékuk a férjének/feleségének sem mondta soha, hogy problémákkal küzd e téren. Sőt kérdésre válaszolva 66–75 százalékuk azt állítja, hogy jól vagy nagyon jól tud olvasni.
Mit tehet az orvos, egészségügyi szakszemélyzet?
– Az olvasási készség kiderítéséhez olyan körülményeket kell teremteni, hogy a páciens ne szégyellje magát. Finom kérdéseket érdemes feltenni, pl.: mit szeret olvasni.
– Könnyen érthető, egyszerű, nem orvosi nyelven megfogalmazott betegtájékoztató anyagokat és beleegyező nyilatkozatokat kell használni.
– Ha a beteg felvilágosításába az orvos bevon más egészségügyi szakembert is, fontos a betegnek elmondani, hogy a másik szakember is ugyanolyan hitelesen tájékoztat, mint az orvos.
– A fontos információkat ismételjük el és ismételtessük el a beteggel, összességében ne terheljük a pácienseket túl sok információval.
– Használjunk ábrákat, képeket a magyarázat során. A mondatok legyenek rövidek, a betűk nagyok.
A betegnek 3 kérdéssel kell tisztában lennie, amikor távozik a rendelőből:
– Mi a fő problémája?
– Mit kell tennie ahhoz, hogy meggyógyuljon? (Hogyan kell szednie az orvosságát; mikor kell legközelebb vizsgálatra, kontrollra érkeznie?)
– Miért fontos a számára, hogy kövesse az orvos terápiás előírásait?
Irodalom:
