Az egyik legnagyobb hazai gasztroenterológiai központban működő IBD-centrum munkatársa, Szvitek Ilona külföldi gasztroenterológiai konferenciák résztvevőjeként meglepődve tapasztalta, hogy a tudományos közélet különféle helyszínein általában külön szekciókat szerveznek az IBD-nővérek számára. Az Európai Crohn-Colitis Társaság (ECCO) éves konferenciáján is rendszeresen tartanak IBD-nővérképzést, sőt az ECCO-nak IBD-nővér-szekciója is van. A rendezvényeken kiderült, hogy számos európai országban, így Magyarországon sem épült még ki ez az ellátási forma, pedig a külföldi tapasztalatok alapján a minél specifikusabb tudás megszerzése érdekében nagyon hasznos. A szakterület hazai képviselői ezért változtattak a helyzeten, ma már többféle esemény, így például a Magyar Gasztroenterológiai Társaság konferenciája is lehetőséget nyújt az IBD centrumok szakdolgozóinak továbbképzésére, a feladatuk ellátásához szükséges speciális tudás megszerzésére. Mára a magyar képzési rendszer biztosítja a felzárkózás lehetőségét a nemzetközi trendekhez.

Az indulásról

Az IBD-nővérképzés magyarországi szervezéséért néhány elismert, IBD-vel foglalkozó gasztroenterológus fogott össze, köztük például prof. dr. Molnár Tamás, prof. dr. Palatka Károly és dr. Miheller Pál. Az induláskor a képzés szervezői tartották a tanfolyamon az előadások nagy részét is. Óriási eredmény a hazai IBD-nővérképzés elindulása, különösen annak fényében, hogy a képzés a résztvevők számára ingyenes – igaz, teszi hozzá Szvitek Ilona, ezzel párhuzamosan sajnos a záróvizsgázók jövedelme nem növekszik.

A képzés elvégzése után az IBD-nővérek szakszerű és magas szintű ellátást tudnak nyújtani a kórházakban és az ambuláns ellátás keretei között egyaránt.

Megsokszorozódott az IBD-sek száma

Az IBD-nővérképzés első évében 18-an végeztek, és igencsak szükség van a további tanfolyamokra, hiszen Magyarországon 17 centrumban 35 ezer felnőtt IBD-beteget látnak el. A jelenlegi trendeket látva – az IBD-s betegek száma az elmúlt évtizedben rohamos ütemben növekedett – várható, hogy a közeljövőben még több lesz a beteg.

A terápia is gyorsan változik, ezért nemcsak az lenne kívánatos, ha minél többen végeznék el a tanfolyamot, de az is, hogy a már végzett IBD-nővérek folyamatos továbbképzése is megoldott legyen, csak így lehet biztosítani, hogy a betegek naprakész információt kapjanak.

Az IBD-nővérek elsődleges feladata ugyanis, magyarázza Szvitek Ilona, hogy kapocsként szolgáljanak e komplex betegség ellátására szerveződött multidiszciplináris team tagjai és a beteg között.

A képzésen az IBD-nővérek megtanulják a betegséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, azok speciális kezelését, a lehetséges társbetegségeket, és képessé válnak arra, hogy maguk is képezzék a betegeket, elmagyarázzák számukra, hogy a kezelés során mi mire való. A betegek a szubkután alkalmazott kezeléseknél sokszor magukat injekciózzák, ennek módját az IBD-nővér tanítja meg nekik, és ő szervezi meg a beteg találkozóit is a multidiszciplináris team tagjaival, a diétás nővérrel, a sztómanővérrel, a pszichológussal. Az IBD-nővér feladata továbbá a vizsgálatok megszervezése, a beteg megfelelő helyre irányítása, míg a súlyosabb eseteknél nagy része van a terápia kivitelezésében is: ő ütemezi és adja be az infúziós biológiai kezelést, nyomon követi a betegek tápláltsági állapotát, és megfigyeli, hogy jelentkeznek-e náluk újabb tünetek vagy mellékhatások.

A hangsúly a nővér-beteg kapcsolaton van

Mivel a páciensek általában sokkal beszédesebbek a nővérrel, mint az orvossal, a képzett IBD-nővér sokszor többet tud arról, hogy a beteg mennyire terápiakövető, hoz példát Szvitek Ilona arra a kérdésre, milyen hozzáadott értéket teremt mindez az ellátórendszer számára, és hozzáteszi: külföldi vizsgálatoknak köszönhetően azt is tudjuk, hogy az ellátás színvonala kimutathatóan javul az IBD-nővérek munkájának köszönhetően. Ezért kolléganőinek is ajánlja a részvételt a 4×3 napos egységekből álló IBD-nővérképzésen, ahol a résztvevők az idei évtől már elektronikus formában is megkapják a tananyagot.

Az IBD-nővér végül hozzáteszi: tapasztalatai szerint a munkahelyek nem gördítenek akadályt a képzésben való részvétel elé, inkább örülnek, ha a munkatárs részben saját szabadidejét is feláldozva tanulni akar, és támogatják, ha konferenciákon akar részt venni.