A gyulladásos bélbetegségek (IBD) incidenciája Ausztráliában az egyik legmagasabb (29,3 eset/100000 fő évente), és az IBD kezelésére vonatkozó irányelvek elérhetősége ellenére a gasztroenterológiai ellátás szuboptimálisnak minősül. Mint arra a CCA (2016 Crohn’s and Colitis Australia) nemzeti IBD audit is rámutatott, – többek között – hiányosságok fedezhetők fel a csontok egészségére vonatkozó szűrések terén a hosszú távú szteroid-használattal összefüggésben, szuboptimális a kolonoszkópia-ráta, illetve három IBD-betegből egy anémiás. Úgy tűnik, hogy ennek részben az is az oka, hogy a gasztroenterológusok nem mutatnak kellő mértékű adherenciát az IBD-guideline-ok mindennapi gyakorlatban való alkalmazásával kapcsolatban.

Minél jobban bízik egy gasztroenterológus az irányelvekben és minél fiatalabb, annál gyakrabban használja a szakmai útmutatást

2018 áprilisa és augusztusa között egy keresztmetszeti vizsgálatban 824 ausztráliai gasztroenterológust kérdeztek meg az IBD guideline-ok használatával kapcsolatos szokásaikról. A megkérdezettek 24 %-a (n=198) töltötte ki az online kérdőívet. A válaszadók 72,7 %-a férfi volt, 66,7 %-uk hetente legalább 5 IBD-beteget látott el, 58,6 %-uk kevesebb, mint 10 év szakmai tapasztalattal rendelkezett és 78,8 %-uk nagyvárosban dolgozott.

A válaszokból kiderült, hogy a gasztroenterológusok megbíznak az IBD-irányelvekben, különösen a European Crohn’s and Colitis Organisation (ECCO) guideline-jában (97 %), a Gastroenterological Society of Australia (GESA) (92 %), az Americal College of Gastroenterology (ACG), valamint a British Society Guidelines (BSG) (78 %) irányelveiben.

Az irányelvek gyakori versus ritka használatának a legfőbb prediktora a guideline-okba vetett magas fokú bizalom (OR=7,70; 95 % CI, 2,43-24,39; p=0,001) és az alacsony klinikai tapasztalat (≤ 10 év) (OR 3,62; 95 % CI 1,11-11,79; p=0,03) volt. Vagyis, minél inkább megbízott valaki az irányelvekben és minél kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezett, annál gyakrabban támaszkodott a szakmai iránymutatásra.

Az irányelvek közül a legnagyobb bizalmat az immunmoduláns kezelésekre vonatkozó irányelvek (93,9 %) élvezték, ugyanakkor csak a válaszadók 43 %-a válaszolta meg helyesen az immunmodulánsok alkalmazására vonatkozó kérdést. A legkisebb bizalmat a terhesség alatti IBD-kezelésre vonatkozó útmutatások (34,1 %) kapták, illetve hasonlóképpen alacsony bizalmat élveztek az IBD-irányelvek azon részei, amik a terápiás válasz hiányában szükséges teendőket taglalják.

Miért nem hagyatkoznak a gasztroenterológusok az irányelvekre?

Az irányelvek használatának a mellőzését a legtöbben (61,6 %) időhiánnyal magyarázták. Hasonló arányban (60,6 %) nyilatkoztak úgy, hogy nehéz emlékezniük az irányelvekben szereplő bizonyos részletekre/sajátosságokra. A válaszadók 46 %-a pedig úgy nyilatkozott, hogy ők szándékosan nem követik az irányelveket, sokkal inkább a saját tapasztalataikra alapoznak.

Milyen megoldások lehetnek eredményesek a gasztroenterológusok IBD-guidelineokkal szembeni adherenciájának a növelésében?

Az evidencia alapú IBD-guideline-ok gasztroenterológusokkal való megismertetésében nagy szerepet kap a konferenciákon való részvétel (88 %), a folyóiratok olvasása (86 %), a gyógyszergyárak által szervezett képzés (62 %), a kórházi találkozók/továbbképzések (61 %), illetve a web-alapú tanulás (52 %).

Valószínűsíthető, hogy az elektronikusan hozzáférhető képzési programok, illetve egyes, számítógép-alapú, klinikai döntések meghozatalát segítő programok segítséget jelenthetnek a praktizáló gasztroenterológusok számára. Példaként hozható a megkérdezett gasztroenterológusok közel fele által ismert, és a harmaduk által rendszeresen használt ECCO e-guide. Az ilyen és hasonló programok az adherencia növelésén keresztül a betegellátás színvonalának javulásához, standardizálásához is hozzájárulhatnak.

A bemutatott vizsgálat eredményei Ausztráliából származnak, azonban a szerzők úgy vélik, hogy azok elgondolkodtatók, és jövőbe mutató ötletekkel, megoldásokkal szolgálhatnak a fejlett országokban praktizáló gasztroenterológusok számára is.