A mesterséges intelligencia (AI) genomikai adatok elemzésére, a gyulladásos bélbetegségek (IBD) rizikójának becslésére, az IBD diagnózisok pontosságának a javítására, illetve a különféle terápiás eljárásokhoz, gyógyszeres kezelésekhez köthető kimenetek predikciójára egyaránt használható lehet. Az AI-nek köszönhetően kiaknázhatóvá, elemezhetővé váltak és hamarosan már a mindennapokban is szélesebb körben hasznosíthatók lesznek a hatalmas klinikai és laboratóriumi adatbázisokban rejlő lehetőségek [1].

A mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket példázza az a szoftver is, amelyik a betegek 38 %-ánál már évekkel korábban tudja diagnosztizálni az IBD-t, mint a primer ellátás szakemberei. Az ígéretes, AI alapú eszköz ilyen módon képes csökkenteni azokat a szöveti károsodásokat, amelyek a megkésett IBD-diagnózissal, illetve – következményesen – a kórkép terápiában előálló időbeli késésekkel függenek össze [2].

Elektronikus betegaktákból diagnosztizáló AI program

A Dr. Ben-Horin és munkatársai (Sheba Medical Center és Tel Aviv University, Izrael) által fejlesztett AI-alapú program a primer egészségügyi ellátás elektronikus egészségügyi nyilvántartásainak adatai alapján dolgozik, és állít fel diagnózist. Az algoritmus változói között szerepelnek – többek között – a korábbi diagnózisok, a tünetek, a laboratóriumi vizsgálati eredmények, az orvosi vizsgálatok megállapításai, az alkalmazott gyógyszerek, a kapott ellátások, a komorbid állapotok, az IBD rizikófaktorai és demográfiai adatok is [2].

Több mint ezer beteg bevonásával „tesztelték” a mesterséges intelligencia működését

Az IBD diagnosztizálására megalkotott AI program működését 1214 felnőtt beteg bevonásával tesztelték. Ezeknél a résztvevő személynél a primer egészségügyi ellátás során – rövidebb-hosszabb idő alatt – diagnosztizáltak IBD-t [2].

Ugyanezeknél a betegeknél a rendelkezésre álló elektronikus betegakták alapján elkezdték AI-val is diagnosztizálni az állapotot. A való életbeli IBD-diagnózis felállításához képest 4 évet ugrottak vissza az időben, majd onnantól kezdve, időrendben előrefelé haladva, és egyre több rendelkezésre álló klinikai anyagot feldolgozva próbálták meg a diagnózist felállítani [2].

A kutatók megállapították, hogy a mesterséges intelligencia pontosan diagnosztizál, sőt már egy, két, három vagy négy évvel korábban jut arra a diagnózisra, amire egyébként a valós körülmények között jutottak az orvosok.

Az algoritmus a későbbiekben IBD-sként diagnosztizált betegek 26,7 %-ánál egy évvel, 27,5 %-ánál két évvel, 28,4 %-ánál három évvel, míg 30,1 %-ánál már négy évvel korábban képes volt megállapítani, mint a valós körülmények között az orvosok, hogy az illető IBS-ben szenved. Vagyis, a betegek jelentős hányadánál már évekkel korábban képes pontosan diagnosztizálni a mesterséges intelligencia, mint az orvosok.

Az egy, két, három vagy négy évvel korábban felállított diagnózisok a Crohn-betegség vonatkozásában a betegek következő hányadaira vonatkoznak: 36 %, 33 %, 33 %, illetve 33 %. A colitis ulcerosa esetén az adatok rendre a következők: 17 %, 22 %, 23 %, illetve 23 % [2].

AI és IBD – a jövő zenéje

Jelenleg a mesterséges intelligencia alkalmazása csak az IBD-vel kapcsolatos kutatási területekre szorítkozik, és azt még nem alkalmazzák rutinszerűen a klinikai gyakorlatban [1,2]. A mindennapokban való jelenlét azonban már a közeli jövőben valósággá válhat.

Az Amerikai Egyesült Államokban már 2023-tól elérhető és a mindennapi klinikai gyakorlatban használható lehet az IBD minél korábbi diagnózisát támogató, fenn bemutatott algoritmus. Valamelyest készülni is kell azonban az AI-program bevezetésére. Az izraeli kutatók által fejlesztett szoftver használatának alapvető feltétele ugyanis olyan elektronikus egészségügyi adatnyilvántartó rendszerek megléte és működtetése, amelyek kompatibilisek az AI alapú programmal [2].