A kizárólagos enterális táplálás jelentősége jól megalapozott a gyermekkori IBD kezelésében, és azt egyre gyakrabban alkalmazzák a felnőtt IBD-centrumokban is. Gyarapodik a rendelkezésre álló információ mennyisége a parciális enterális táplálás és a Crohn-betegségre specifikus diéták vonatkozásában is.

Vannak azonban tipikus hibák, amiket napjainkban is elkövetnek a szakemberek.  Egy az Európai Egyesült Gasztroenterológiai Társaság (UEG) weboldalán megjelent közlemény ezekre a potenciális hibákra, illetve ezek elkerülésére hívja fel a figyelmet.

  1. hiba – Azt hiszik, hogy a táplálásterápia csak a pediátriai IBD-betegeknél hatásos

Az aktív luminális Crohn-betegség remisszióindukciójában a gyermekeknél széles körben alkalmazott a kizárólagos enterális táplálás. Az európai konszenzusos irányelvek első vonalbeli terápiaként javasolják a kizárólagos enterális táplálást ennél a betegpopulációnál.

Vizsgálatok igazolják, hogy IBD-ben a mukozális gyógyulás nagyobb valószínűséggel érhető el kizárólagos enterális táplálással, mint kortikoszteroidok adásával.

Nem kellene azonban a gyermekkorú IBD-betegekre korlátozni a kizárólagos enterális táplálást, hanem azt kezelési opcióként kellene ajánlani azoknak a Crohn-beteg felnőtteknek, akiknél remisszió indukciójára vagy a fellángolás tüneteinek enyhítésére van igény. A teljes enterális táplálás preferálandó azokban az esetekben, amikor a cél a szteroidok és immunszuppresszív szerek adásának elkerülése, illetve a malnutríció is a klinikai kép része.

  1. hiba – Parciális enterális táplálást alkalmaznak kizárólagos enterális táplálás helyett

A parciális enterális táplálás jelenleg nem ajánlott a Crohn-betegség indukciós terápiájában. Több vizsgálat eredményei is a kizárólagos enterális táplálást támogatják az indukciós fázisban. Egy gyermekek bevonásával végzett prospektív vizsgálat (n=90) alapján a parciális enterális táplálás javítja ugyan a klinikai tüneteket, de a kizárólagos enterális táplálás kedvezőbbnek bizonyul a mukozális gyógyulás, illetve az életminőség paramétereit tekintve.

  1. hiba – Az enyhe és mérsékelten súlyos, vékonybelet érintő Crohn-betegségre korlátozzák a teljes enterális táplálás alkalmazását

A múlt gyakorlata azt sugallja, hogy a teljes enterális táplálás a vékonybélre lokalizált Crohn-betegség aktív szakaszában alkalmazandó. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a teljes enterális táplálás a tünetek lokalizációjától függetlenül hatásos. Egyre több evidencia támogatja a kizárólagos enterális táplálás perianális kórképben való alkalmazását adjunktív kezelésként.

Leszögezhető, hogy a teljes enterális táplálás valamennyi lokalizáció esetén hatásos kezelést kínál Crohn-betegségben, komplikált kórképben, továbbá preoperatív előkészítésként alkalmazva is.

  1. hiba – A táplálásterápiák hatásosságának megítélésekor figyelmen kívül hagyják a remisszió, illetve a mukozális gyógyulás markereit

Bebizonyosodni látszik, hogy a kizárólagos enterális táplálás kedvező hatásai a proinflammatorikus állapot befolyásolásával, a javuló epiteliális barrier funkcióval és az intesztinális diszbiózis mérséklésével is összefüggnek. Azaz, a táplálásterápia hatásosságának a mérése nem szabad, hogy csupán a rövid távú kimenetekre és a betegek jóllétére fókuszáljon.

  1. hiba – Limitált evidenciák alapján megszorító diétát ajánlanak, egyes élelmiszer-összetevők szerepét eltúlozzák

Állatkísérletes modellek és in vitro vizsgálatok alapján egyes élelmiszer-összetevők (pl. karragén) kedvezőtlenül hathatnak a bél egészségére; a bélflóra összetételének, a bélbarrier-funkciónak, valamint az immunszignalizációs folyamatoknak a megváltoztatása miatt.

Azonban, humán vonatkozásban ezek a kapcsolatok nem megalapozottak. Megemlítendő, hogy kisebb-nagyobb mennyiségben a kizárólagos enterális táplálásra alkalmazott készítményekben is jelen van a módosított keményítő, a karragén, a karboximetil-cellulóz vagy a Poliszorbát 80. Ugyanakkor, a remissziós ráták nem különböznek attól függően, hogy a kizárólagos enterális táplálásra alkalmazott formulákban jelen vannak-e ezek az említett összetevők vagy sem.

  1. hiba – Azt feltételezik, hogy az IBD kialakulásával összefüggésbe hozható diéták kerülése terápiás alternatívát kínál IBD-ben

A rostok, a többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) és a húsfehérjék mennyiségét alapul vevő diéták nem vezetnek eredményre az IBD kezelésében. Fölösleges tehát kellő mennyiségű bizonyító adat hiányában restriktív diétát javasolni a betegnek.

  1. hiba – Nem veszik észre a malnutríciót

A malnutríció, akár „alultápláltság”, akár elhízás képében jelentkezik, az IBD szisztémás és súlyos komplikációjaként értékelendő, amely 3 IBD-betegből átlagosan 2-nél fellép. Míg a gyermekeknél a malnutríció a pubertásra és a növekedésre fejthet ki jelentős hatást, addig hospitalizált betegeknél a malnutríció számos betegség rizikófaktora, hosszabb kórházi tartózkodási idővel és magasabb mortalitással függ össze.

  1. hiba – A vitaminok és nyomelemek hiányának a megítélésekor több mikrotápanyagról „megfeledkeznek”

A vitaminok és a nyomelemek közül a szelénnel, cinkkel, A-vitaminnal, B6-vitaminnal, C-vitaminnal és D-vitaminnal való ellátottság szerepét többen alulértékelik.

  1. hiba – A táplálkozási hiányállapotok kezelése elmarad

Az IBD-betegek 36−90%-a vashiányos, egyharmadánál D-vitamin-hiány állhat fenn, és hasonló gyakoriságú a B12-vitamin hiányállapota is, különösen ilealis resectio esetén.

  1. hiba – A táplálásterápiát nem egészítik ki mozgással

Egyre inkább bizonyított, hogy IBD-ben a mozgás, a fizikai aktivitás biztonságos és előnyös hatású osteopenia, sarcopenia esetén, illetve az érintettek életminőségének javításában.

Egy 2010-es szisztematikus áttekintés alapján a fizikai aktivitás emelése csökkent IBD-betegségaktivitással társul. Vagyis, a gasztroenterológusoknak szem előtt kellene tartaniuk azt a megközelítést, miszerint „a mozgás gyógyszer”.