A Magyar Kórházszövetség egészségpolitikai szekciójában tartott előadásában dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy idén júliusban az egészségügyi szakdolgozók körében volt egy általános 18 százalékos emelés, melynek fedezetére több mint 40 milliárd forintot különített el a kormány. Jövőre erre a célra egy ennél jelentősen nagyobb forrás áll majd az ágazat rendelkezésére, több mint 200 milliárd forint, ami a mostani bérekhez képest átlagosan még 20 százalékos emelést tesz lehetővé – vagyis a két évvel ezelőtti bérekhez képest több mint 50 százalékos béremelés realizálódat 2024-ben.

Ez azt jelenti – tette hozzá dr. Takács Péter –, hogy ez már egy szemmel is jól látható összeg, és ez nem véletlen, hisz a szaktárca célja az, hogy az ápolókat, illetve az egészségügyi pályát választó szakdolgozókat ne hozzák olyan helyzetbe, hogy pár tízezer forintos jövedelemkülönbség miatt az egyébként elkötelezett dolgozók kénytelenek legyenek elhagyni hivatásukat.

Ennek érdekében a szaktárca átalakítja a szakdolgozók idejétmúlt bértáblarendszerét, és a kormánytisztviselői bértábla mintája alapján újra szabályozza azt. Az új szakdolgozói bértábla az előzetes tervek szerint összesen öt kategóriából áll majd, melyeken belül két-két alkategóriát különítenek el. Lesz egy alap- és egy kiemelt díjazást lehetővé tevő, a minimálisan és maximálisan adható összeget tartalmazó sávos bérrendszer. Az államtitkárság munkatársai jelenleg ennek részleteit egyeztetik a szakmákkal, melyek az ápolás, a szakdolgozói feladatok szempontjából rendkívül nagy terhelést jelentő munkakörök. Ezek nem feltétlenül ugyanazok. A különféle sávba sorolt tevékenységeket nem tudásszint, hanem az adott munkakörből eredő terhelés különbözteti majd meg, mert mint azt dr. Takács Péter elmondta, egy viszonylag nyugalmas, kis forgalmú rendelőben egy diabetológus mellett dolgozó asszisztens és egy éjszakai műszakot vállaló, akut pszichiátrián felvételes asszisztens terhelése különböző mértékű. Példaként említette a krónikus belgyógyászatot is, mely orvosszakmai szempontból nem a megterhelő szakterületek közé tartozik, viszont az egyik legmegterhelőbb ápolás szempontjából.

Az új bértábla előkészítése jelenleg is zajlik, az államtitkárság szakértői egyeztetnek a szakszervezettel, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával, a Szakmai Kollégium Ápolási, Szakdolgozói és Szülésznő Tagozatával, emellett kikérik 4-5 tapasztalt ápolási igazgató véleményét is, hisz a terepről származó információk a leglényegesebbek – tette hozzá az államtitkár.

Jelentős változás lesz az is, hogy a jelenlegi különféle pótlékok egy jelentős része beépül az alapbérbe – Takács Péter szerint a pótlékok rendszere szocialista találmány, amit akkor találtak ki, amikor nem akartak valamennyi szakdolgozó számára kötelezően kifizetendő béremelést adni. Ráadásul – tette hozzá – „furán viselkedik”, nem számít bele a nyugdíjba, a táppénzbe – rosszul járnak vele a dolgozók. Számukra az a kedvező, ha a jövedelmük minél több eleme beépül az alapbérükbe, illetve megmaradnak azok a mozgóbér-elemek, pl. ügyelet, műszakpótlék, amik például a heti vagy havi munkaszervezéshez mindenképpen szükségesek.

A végeredmény az lesz – tette hozzá az egészségügyért felelős államtitkár –, hogy az egészségügyi dolgozók alapbére átlagosan eléri az orvosok nettó alapbérének a 37 százalékát, de a teljes keresetük meghaladja ezt a mértéket is, Takács Péter szerint hozzávetőleg 42-43 százalék körül lesz.

 

Célkitűzés

Szakdolgozó béremelés II. ütem: 2024. március 1.

  1. Sávos bérrendszer kerülne bevezetésre az egészségügyi szakdolgozók körében:
  • a minimálisan és maximálisan fizethető bér kerülne meghatározásra adott kategóriában,
  • az adott kategóriában a besorolt szakdolgozó béréről a kórház saját hatáskörben dönthetne,
  • a mozgóbér-elemek megtartásra kerülnek (pl. ügyelet, készenlét stb.), a pótlékok az alapbérbe épülnének,
  • az alapképzettségi szint figyelembevételével a jelenlegi 10 kategória helyett 5 kategória kialakítása,
  • az 5 új kategóriában megkülönböztetésre kerül az alap- és kiemelt munkaterületen és munkakörben feladatot ellátó szakdolgozó,
  • a jelenlegi 17 fizetési osztály helyett 1 sáv megjelenítése.
  1. Az igényelhető bértámogatás fix összegű marad az adott sávban, függetlenül a besorolási bértől.

Eredmény:

  1. március 1-jére az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére eléri az átlagos orvosi alapbér 37 százalékát. Az alap-munkaterületen dolgozók emelése 17,5 százalék, a kiemelt munkaterületen dolgozók emelése 25 százalék, átlagos emelés 20 százalék. Rugalmasabb, differenciált bérezés valósul meg.

(Forrás: Magyar Kórházszövetség 46. Medicina Fórum konferencia, „Hogyan tovább, egészségügy?” – Közös jövő, közös felelősség. Dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, 2023. november 14–15.)