A gyulladásos bélbetegségek kezelésére hazánkban nincsenek gyógyszerként forgalomban lévő gyógyszerek, ennek ellenére a betegek keresik a kezelést kiegészítő gyógynövényeket, termékeket. Különböző felmérések szerint a betegek 30−50%-a alkalmaz saját döntés alapján kiegészítő kezelést, és ez nagyon gyakran növényi alapú szerek használatát jelenti. Az orvos által előírt kezelést kiegészítő (esetenként helyettesítő) szerek iránti igényt leggyakrabban a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatos elégedetlenség, a betegség progressziója vagy a szteroidkezeléssel kapcsolatos averzió táplálja. (1)
Az immunrendszerre ható, gyulladáscsökkentő hatóanyagok és a biológiai terápiák korában a gyógynövények gyógyászatban betöltött szerepe marginálisnak tűnik. Ha a klasszikus gyulladáscsökkentő növényeket (pl. kamilla, cickafark) vesszük példaként, ezek hatásmódja (ciklooxigenáz enzim gátlása) ugyan megegyezik a terápiában alkalmazott szerek egy részével, azonban hatáserősségük elmarad azokétól – ráadásul hatásosságukat nem is tanulmányozták. A növényvilágban széles körben előforduló flavonoidok is rendelkeznek gyulladáscsökkentő (valamint antioxidáns, immunmoduláns) hatással, terápiás hatásosságukat azonban nem tanulmányozták. (2) Az azonban kétségtelen, hogy az egészséges étrend részeként a flavonoidoknak helyük van az IBD-betegek étrendjében is. De ugyanez érvényes más, igazoltan gyulladáscsökkentő hatású, és az emberi szervezetre kedvező hatással bíró anyagokra is, például az olívaolajra. (3)
Mit mutatnak a vizsgálatok?
Az IBD-re jellemző nyálkahártya-gyulladás kiváltásában és fenntartásában kulcsszerepe van az IL-1β, IL-6, IL-12 citokineknek, a TNF-α-nak és az IFN-γ-nak. Az NF-κB az említett citokinek expressziójának fő regulátora, és aktivitása IBD-ben fokozott. Ebből adódóan a betegség kezelésében elméletileg szerepe lehet az NF-κB expresszióját gátló növényeknek, növényi hatóanyagoknak. Ezek közül a növények közül a kurkuma (Curcuma sp.) a legjelentősebb, amelynek nem csak hatóanyaga ismert (kurkumin), hanem hatásosságát klinikailag is vizsgálták.
Az első randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot 2006-ban végezték, amelyben kimutatták, hogy a meszalazin/szulfaszalazin terápia kiegészítésére orálisan adagolt napi 2 g kurkumin csökkentette a tüneteket és a relapszus kockázatát colitis ulcerosában. (4) Egy vizsgálatban nagyobb dózisú (napi 3 g) kezelést adtak a terápia kiegészítésére olyan betegeknek, akik nem reagáltak megfelelően a meszalazinnal végzett orális és topikális kezelésre. Azok körében, akik kurkumint is kaptak, 50%-ot meghaladó remissziót dokumentáltak 4 hét elteltével, míg a kiegészítésül placebót kapott betegeknél nem volt kimutatható javulás. (5) A kurkumin biohasznosulása rossz, ezért van szükség grammos nagyságrendű napi dózisokra. Ha a felszívódást segítő formulációban alkalmazzák (pl. nanomicellába zárva), már napi 240 mg esetén hatásosság volt kimutatható egy randomizált, placebokontrollos, kettős vak vizsgálatban. (6)
A tanulmányok zömében a kurkumint a standard kezelés kiegészítőjeként alkalmazták, azonban volt olyan vizsgálat is, ahol az egyik csoport csak kurkumint (napi 1,5 g), a másik pedig placebót kapott. 8 hét kezelés után a Simple Clinical Colitis Activity Index (SCCAI, ezt használták a vizsgálatok zömében) segítségével mért hatásosság, valamint az életminőség-javulás a kurkumint szedők körében szignifikánsan jelentősebb volt. Mindezen túl a hs-CRP és az ESR szintje is jelentősebben csökkent a kezelés hatására (7). A kurkumint beöntésként alkalmazva is klinikai hatásosságot mutattak ki, ami endoszkópiával is igazolható volt. (8) A klinikai vizsgálatok metaanalízise szerint az adjuváns terápiaként alkalmazott kezelés hatásosan indukált klinikai és endoszkóposan igazolható remissziót, endoszkópos vizsgálattal kimutatható javulást, azonban a klinikai javulás, bár megfigyelhető volt, mértéke nem volt szignifikáns a kiegészítő placebokezeléshez képest, ráadásul a kezelés nem járt nemkívánatos hatásokkal. (9)
Tömjén, kender, Aloe vera
A tömjén (a tömjénfa, azaz a Boswellia serrata gyantája) gyulladáscsökkentő hatását számos preklinikai vizsgálatban kimutatták. Egy hathetes vizsgálatban napi 900 mg tömjénnel hasonló remissziós arányt lehetett elérni, mint szulfaszalazinnal (10). Egy másik randomizált, kettős vak vizsgálatban azt mutatták ki, hogy a tömjén nem kevésbé hatásos a Crohn-betegség tüneteinek enyhítésében, mint a meszalazin (11).
Az IBD kezelésének potenciális támadáspontjai a kannabinoidreceptorok. Állatkísérletekben figyelték meg, hogy ezek aktiválása csökkenti a colitis tüneteit, míg az antagonisták fokozzák a gyulladást. A kender (Cannabis) növényben számos kannabinoid található, ezek egy része, például a tetrahidro-kannabinol (THC) pszichoaktív. Még tisztázásra vár, hogy pontosan mely növényi kannabinoidok és milyen dózisban enyhítik hatásosan a betegség tüneteit. Az eddig elvégzett vizsgálatok nagyon heterogének, ami megnehezíti a konklúziók levonását (1). A vizsgálatok egy részében THC-t (vagy azt tartalmazó cigarettát), más tanulmányokban kannabidiolt (CBD) vagy ismeretlen összetételű kannabinoidkivonatot alkalmaztak (12). Több felmérés szerint magasabb a kannabiszfogyasztók aránya az IBD-betegek között az USA-ban, mint az átlagpopuláció körében. (12)
Az IBD kezelésében egyéb növények hatásosságát is tanulmányozták. Az Aloe vera gél egy jó minőségű tanulmány szerint hatásosan csökkentette az aktív colitis ulcerosa tüneteit (13), a fehér üröm (Artemisia absinthium) alkalmazása esetén pedig csökkenteni lehetett a szteroiddózist és javult a remisszió aránya két vizsgálat szerint. (14, 15)
Van-e létjogosultsága a gyógynövények alkalmazásának a modern terápiában?
A klinikailag hatásosnak bizonyult növények farmakológiai aktivitása abban rejlik, hogy csökkentik a gyulladásos citokinek szintjét, amint ezt számos preklinikai kísérlet alátámasztotta (16). Bár számos ígéretes, egyúttal biztonságosnak tűnő gyógynövény azonosítható a szakirodalomban, a legtöbb növény esetén egyelőre kevés a hatásosságot meggyőzően alátámasztó klinikai vizsgálat. A gyógynövények modern terápiás alkalmazásának legnagyobb akadálya az IBD kezelésében jelenleg a gyógyszerszintű készítmények hiánya a hazai piacon. Az ellenőrzött minőségű, reprodukálható hatásosságú termékek nélkül nem képzelhető el a gyógynövények integrálása az IBD bizonyítékokon alapuló terápiájába.
Irodalomjegyzék
- Cheifetz AS, Gianotti R, Luber R, et al. Complementary and Alternative Medicines Used by Patients With Inflammatory Bowel Diseases. Gastroenterology 2017;152:415-429.e15. doi:10.1053/j.gastro.2016.10.004
- Vezza T, Rodríguez-Nogales A, Algieri F, et al. Flavonoids in inflammatory bowel disease: A review. Nutrients. 2016;8. doi:10.3390/nu8040211
- Larussa T, Imeneo M, Luzza F. Olive tree biophenols in inflammatory bowel disease: When bitter is better. Int. J. Mol. Sci. 2019;20. doi:10.3390/ijms20061390
- Hanai H, Iida T, Takeuchi K, et al. Curcumin Maintenance Therapy for Ulcerative Colitis: Randomized, Multicenter, Double-Blind, Placebo-Controlled Trial. Clin Gastroenterol Hepatol 2006;4:1502–6. doi:10.1016/j.cgh.2006.08.008
- Lang A, Salomon N, Wu JCY, et al. Curcumin in Combination With Mesalamine Induces Remission in Patients With Mild-to-Moderate Ulcerative Colitis in a Randomized Controlled Trial. Clin Gastroenterol Hepatol 2015;13:1444-1449.e1. doi:10.1016/j.cgh.2015.02.019
- Masoodi M, Mahdiabadi MA, Mokhtare M, et al. The efficacy of curcuminoids in improvement of ulcerative colitis symptoms and patients’ self-reported well-being: A randomized double-blind controlled trial. J Cell Biochem 2018;119:9552–9. doi:10.1002/jcb.27273
- Sadeghi N, Mansoori A, Shayesteh A, et al. The effect of curcumin supplementation on clinical outcomes and inflammatory markers in patients with ulcerative colitis. Phyther Res 2020;34:1123–33. doi:10.1002/ptr.6581
- Singla V, Pratap Mouli V, Garg SK, et al. Induction with NCB-02 (curcumin) enema for mild-to-moderate distal ulcerative colitis – A randomized, placebo-controlled, pilot study. J Crohn’s Colitis 2014;8:208–14. doi:10.1016/j.crohns.2013.08.006
- Zheng T, Wang X, Chen Z, et al. Efficacy of adjuvant curcumin therapy in ulcerative colitis: A meta‐analysis of randomized controlled trials. J Gastroenterol Hepatol 2020;35:722–9. doi:10.1111/jgh.14911
- Gupta I, Parihar A, Malhotra P, et al. Effects of gum resin of Boswellia serrata in patients with chronic colitis. Planta Med 2001;67:391–5. doi:10.1055/s-2001-15802
- Gerhardt H, Seifert F, Buvari P, et al. Therapie des aktiven morbus Crohn mit dem Boswellia-serrata-extrakt H 15. Z Gastroenterol 2001;39:11–7. doi:10.1055/s-2001-10708
- Ambrose T, Simmons A. Cannabis, Cannabinoids, and the Endocannabinoid System-Is there Therapeutic Potential for Inflammatory Bowel Disease? J. Crohn’s Colitis. 2019;13:525–35. doi:10.1093/ecco-jcc/jjy185
- Langmead L, Feakins RM, Goldthorpe S, et al. Randomized, double-blind, placebo-controlled trial of oral aloe vera gel for active ulcerative colitis. Wiley Online Libr 2004;19:739–47. doi:10.1111/j.1365-2036.2004.01902.x
- Omer B, Krebs S, Omer H, et al. Steroid-sparing effect of wormwood (Artemisia absinthium) in Crohn’s disease: A double-blind placebo-controlled study. Phytomedicine 2007;14:87–95. doi:10.1016/j.phymed.2007.01.001
- Krebs S, Omer TN, Omer B. Wormwood (Artemisia absinthium) suppresses tumour necrosis factor alpha and accelerates healing in patients with Crohn’s disease – A controlled clinical trial. Phytomedicine 2010;17:305–9. doi:10.1016/j.phymed.2009.10.013
- Holleran G, Scaldaferri F, Gasbarrini A, et al. Herbal medicinal products for inflammatory bowel disease: A focus on those assessed in double‐blind randomised controlled trials. Phyther Res 2020;34:77–93. doi:10.1002/ptr.6517
