A gasztrointesztinális panaszok enyhítésére alkalmazott növények egy része táplálkozásunk részévé vált. A fűszernövények nemcsak kellemes ízt adnak az ételeknek, hanem étvágyfokozó, epehajtó, görcsoldó hatást is kifejthetnek. Az étkezés előtt elfogyasztott keserű aperitif a keserűanyag-tartalmának köszönhetően fokozza az étvágyat. A salátaként fogyasztott pitypanglevél (vagy az ugyanilyen célra használatos rokon fajok, például az endívia) pedig nemcsak kellemes ízű, hanem epehajtó hatása miatt az epepanaszok enyhítésében is jótékony hatású.

Okok és tünetek: nem mindig egyértelmű

Az emésztőszervi panaszok gyakran több okra vezethetők vissza, amelyek esetenként nem különíthetőek el egymástól. A funkcionális diszpepsziában például epe-, gyomornedv-elválasztási zavarok és a bélrendszer fokozott tónusa egyaránt megfigyelhető lehet. A panaszok enyhítésére alkalmazott növények esetén is hasonló a helyzet: ritka az a gyógynövény, amelyik csak az epe- vagy csak a gyomornedv-szekréciót befolyásolja, a drogok általában több támadásponton hatnak. Az emésztési panaszok kezelésére használt termékek jellemzően kombinációs, több növényt tartal­mazó készítmények, amelyek összetett hatásmódjuk révén alkalmasak a multifaktoriális eredetű panaszok enyhítésére.

A funkcionális emésztési zavarok két fő típusa, a funkcionális diszpepszia és az irritábilis bél szindróma fitoterápiás kezelésében használt növények részben megegyeznek. Ez nem meglepő, mivel a tünetekben is lehet átfedés, és a funkcionális diszpepsziában szenvedőknél idővel gyakran irritábilis bél szindróma is kialakulhat. A funkcionális diszpepszia jellemző tünetei a felhasi diszkomfort érzése, hányinger, puffadás, étvágytalanság. Gyakran meg­figyelhető, de a tünetekkel nem mindig összefüggésbe hozható elváltozások az elégtelen epe-, hasnyál- vagy gyomornedv-szekréció, valamint a Helicobacter pylori-fer­tő­zés. A gasztrointesztinális traktus hiperreaktivitása és motilitászavara nehezen diagnosztizálható, de a panaszok kialakulásában jelentős szerepet játszó tényezők.

Gyulladásos bélbetegségek és gyógynövények: haszon vagy kockázat?

Az irritábilis bél szindróma az egész bélcsatornát érintő, visszatérő tüneteket okozó motilitászavar, legjelentősebb tü­ne­tei a puffadás, hasi fájdalom, székrekedés és/vagy hasmenés. A panaszok általában stressz­helyzet vagy étkezés kapcsán jelentkeznek. A vékony- és szigmabél simaizomzatának motilitási zavarai miatt a beteg normális mennyiségű bélgázra túlzott érzékenységgel reagál.

Leggyakrabban alkalmazott növények

A panaszok alapján a kezelésben leggyakrabban olyan növényeket alkalmaznak, amelyek képesek enyhíteni a puffadást és a görcsös fájdalmat. Ezeket a fitoterápiában karminatív hatású növényeknek nevezik, amelyek jellemzően illóolajat tartalmaznak. Az ízérző recep­torok és a gyomornyálkahártya izgatásával fokozzák az emésztőnedv-elválasztást, ja­vítják az emésztést és az étvágyat. Az emésztés javításával, valamint az erjesztő baktériumokra kifejtett antimikróbás hatásuk révén csökkentik a bélgázok keletkezését. Markáns spazmolitikus hatásuk eredményeként csökkentik a görcsös fájdalmat, valamint a bennük találhat illóolajok antimikróbás hatása révén a bélflóra diszbiózisa esetén is előnyös hatásuk lehet. A karminatív hatású növényeket gyakran egymással kombinálva vagy más, ugyancsak az emész­tés­re ható droggal kiegészítve alkalmazzák.

Az epeelválasztás vagy -elfolyás zavarai is lehetnek okai az emésztési panaszoknak. A panaszok eredete szerint koleretikus (epetermelést fokozó) vagy kolekinetikus (epeürülést fokozó, elősegítő) szereket, gyógynövényeket lehet alkalmazni. Ezeket összefoglaló néven kolagógumoknak is nevezik. A kolagóg növények általában erős, jellegzetes ízűek (keserűek, csípősek vagy illóolaj-összetételüknek megfelelő ízű­ek). Az epehólyag kontraktilitása kolekinetikumokkal, köztük prokinetikus gyógyszerekkel fokozható, de számos gyógynövény is alkalmazható hasonló céllal. Csökkent epetermelés kezelésére koleretikus hatású anyagokat, például gyógyvizeket és gyógynövényeket alkalmaznak.

Mivel a funkcionális emésztési panaszok kialakulásában a pszichés tényezők is szerepet játszanak, a kezelésben is szerepet játszik a stressz oldása. Ilyen megfontolásból alkalmazzák a citromfüvet és a levendulát emésztési panaszok kezelésében, amelyeknek görcsoldó hatása mellett szorongásoldó aktivitása is van.

Irritábilis bél szindróma esetén a fitoterápia a görcsös panaszok enyhítésében, valamint a betegséggel járó hashajtóként vagy hasmenésellenes szerként kaphatnak szerepet a növényi készítmények. Utóbbi hatások kiváltására egyéb okból kialakuló székrekedés vagy hasmenés kezelésére is használhatóak gyógynövények. A hasmenésellenes növények hatása nem specifikus, azon alapul, hogy a kivonatok nagy mennyiségben tartalmaznak olyan polifenolos vegyületeket, amelyek nemcsak az esetleges kórokozók szaporodása ellen hatnak, hanem a bélnyálkahártya fehérjéit denaturálva a szekréciót is csökkentik. A székrekedés kezelésére ható növények két hatásmechanizmussal jellemezhetőek. A markáns, de csak rövid ideig alkalmazható hashajtók a bélnyálkahártya ioncsatornáira és motilitására hatva fejtik ki hatásukat, de hosszú távú használatuk mellékhatásokkal jár. Tartós alkalmazásra olyan növények megfelelőek, amelyek hatása azon alapul, hogy a bennük található rostok lazítják a székletet.

Mikor, mire mit?

1. táblázat Fitoterápiás beavatkozási lehetőségek emésztési panaszok esetén

Gyógynövény Mechanizmus Következmény
Karminatív hatású növények Görcsoldás Bélgörcsök megszűnése
Epeutak görcsének megszűnése
Koleretikus, kolekinetikus növények Epetermelés fokozása Megfelelő epeelválasztás
Epeürülés elősegítése
Antibakteriális növények Antibakteriális hatás Bélflóra egyensúlyának helyreállítása
Keserűanyagot tartalmazó növények Gyomornedv-elválasztás fokozása Emésztés segítése
Emésztőenzimet tartalmazó növények Emésztőenzimek pótlása Emésztés segítése
Hashajtó drogok, rosttartalmú növények Hashajtás, lazább széklet Székelés megkönnyítése spasztikus kolon esetén
Hasmenésgátló növények Hasmenés csillapítása Hasmenéssel járó IBS kezelése

 

Az emésztési panaszok enyhítésére alkalmazható növények, növényi kivonatok hatásosságát az Európai Gyógyszerügynökség értékelte. Azok a növényi extraktumok, amelyek hatásosságát klinikailag megalapozottnak ítélték, a szintetikus gyógyszerekkel azonos elbírálás alá kerülő gyógyszerként vannak forgalomban. Ilyen módon székrekedés rövid távú kezelésére (aloe, kutyabengekéreg, kaszkarakéreg, rebarbaragyökér, szennalevél és -termés) és székrekedés enyhítésére (útifűmag, lenmag) alkalmazható több növény. Ezenkívül a gyömbér hányinger- és hányáscsillapító, valamint a mentaillóolaj irritábilis bél szindróma tüneteit (görcs, hasfájás, flatulencia) mérséklő hatását találták klinikailag igazoltnak.

A hagyományos növényi gyógyszerként forgalomba hozható növények köre bővebb. Ezek között megtalálhatóak étvágyjavító (fehér üröm, ezerjófű, tárnicsgyökér stb.) és hasmenésellenes (pl. tölgyfakéreg, vérontófű, málnalevél) hatású növények, de a legtöbb gyógynövény, mintegy két tucat faj a puffadással, görcsös panaszokkal járó diszpepsziás panaszok kezelésére javasoltak. Ebbe a körbe vannak besorolva azok a növények, amelyek hatása elsősorban görcsoldó (pl. konyhakömény, fűszerkömény, ánizs, kamilla) vagy epeképződést vagy -ürülést segítő (pl. articsóka, kurkuma, füstike).

Gyógyszer vagy gyógynövény?

Az Európai Gyógyszerügynökség (www.ema.europa.eu) monokomponensű gyógynövénytermékek indikációit határozta meg klinikai bizonyítékok vagy a hagyományos használat alapján, a piacon lévő készítmények zöme azonban kombinációs. Ha ezeknek az egyedi kombinációknak a hatásossága klinikailag igazolható, ezek „normál” gyógyszerként kerülhetnek forgalomba, ha viszont a humán bizonyítékok nem elegendőek, de a konkrét összetétel tradicionális gyógyászati használata igazolható, hagyományos növényi gyógyszerként. A hazai forgalomban lévő szerek mindegyike vény nélkül kapható, annak megfelelően csak olyan panaszok, kórképek kezelésére alkalmazhatóak, amelyek orvosi felügyelet nélküli terápiája nem hordoz komolyabb kockázatot.