Az endoszkópos oktatás létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen a gasztroenterológiai szakképzésben, helyes kivitelezésében azonban hazai és nemzetközi viszonylatban is fejlődésre van szükség.  Az úgynevezett „see one, do one, teach one” elvre épülő, a képzés teljes időtartamában a betegágy mellett zajló hagyományos modell számos kritikával illethető. A tanulási események középpontjában alapvetően a beteg áll, hiszen ezekben az esetekben elsődleges cél a beteg számára szükséges diagnosztikus vagy terápiás endoszkópos beavatkozások elvégzése, az oktatás mindössze másodrangú. Habár a módszer betegfókuszú, az endoszkópos tapasztalatlanságából adódóan egyaránt nő a vizsgálati idő, a szövődmény arány, valamint a beteg diszkomfort. Előnytelen a szituáció a tanulni vágyó rezidens/szakorvosjelölt számára is, ugyanis a környezetből fakadó stressz gátolhatja az oktató által adott visszajelzések feldolgozását, ezek beépítését a mindennapi gyakorlatba, valamint a kellemetlen élmények hosszú időre visszavethetik a fiatalok motivációját. Hatalmas a teher az endoszkópos oktatón is, mert mind klinikai, mind oktatói szerepkörben kénytelen egy időben magas színvonalon megfelelni.

Új modell az orvostanhallgatók oktatásában

Az irodalmi adatok az utóbbi időben a hagyományostól eltérő oktatási modellt szorgalmaznak. Ennek alapja az úgynevezett „mastery learning” (mesteri tanulás), mely egy célorientált, lépcsőzetes, rezidensre/szakorvosjelöltre fókuszáló módszert takar. A vizsgálati számok helyett a kompetenciák kerülnek előtérbe, melyek megszerzésében a szimulátorok széleskörű használata fontos szerephez jut.

A mechanikai szimulátorok rendkívül jól alkalmazhatók az endoszkóppal ismerkedők körében, költséghatékonyak, variábilisak, tapasztaltabbak tekintetében azonban hozzáadott értékük megkérdőjelezhető. Az élő állatmodellek a leginkább realisztikusnak tartható szimulátor típusok, melyekben valamennyi, az endoszkópiát befolyásoló élettani tényező (pl. perisztaltika, szekrétumok képződése, légzés, keringés stb.) megtapasztalható a gyakorló számára. Az igen magas infrastrukturális igény miatt egy kifejezetten költséges formáról van szó, elterjedésük korlátja lehet emellett az etikai megfontolás is. Hasonlóan realisztikus és számos variáció kivitelezésére alkalmas az úgynevezett kompozit vagy ex vivio szimulátor, mely egy műanyag vázhoz csatlakoztatott állati szervet jelent a gyakorlatban. Hátránya a magas előkészítési, tárolási, megsemmisítési költség, valamint a fagyasztott szervek alkalmazása mellett jelentkező megváltozott szöveti elaszticitás. Napjainkban egyre szélesebb körben érhető el a computer vagy virtuális valóság alapú szimulátor is, mely, habár magas iniciális költséget feltételez, számos modul gyakorlására ad lehetőséget egy standardizált, objektív mérőszámokkal követett formában.

Csapatmunka, kommunikáció, döntéshozatali képesség

A szimulátorok egyszerű jelenléte azonban egyes kutatások szerint nem eredményezi feltétlenül a rezidensek endoszkópos készségeinek fejlődését. Az optimális tanuláshoz elengedhetetlen egy strukturált, méghozzá progresszív, mind nehezebb és nehezebb kihívásokat magában foglaló curriculum. A gyakorlati oktatáson túl sohasem szabad megfeledkeznünk a megfelelő elméleti tudásról sem. A tudatos gyakorlásnak a technikai és kognitív készségeken (“skill”) túl fókuszálnia kell az úgynevezett integratív készségekre is, mint csapatmunka, kommunikáció, döntéshozatali képesség. Ebben segítségünkre lehet, hogy napjainkban az endoszkópián túl lehetőség van a beteg, a klinikai környezet, valamint a beteg egészségügyi adatainak szimulálására is.

Fókuszban az endoszkópos oktatás fejlesztése: apró, biztató lépések – interjú a skill-laborhálózat vezetőivel

A szimulátorokon megszerzett tudás az irodalmi adatok alapján jó hatékonysággal ültethető át a klinikai gyakorlatba. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szimulátorok sohasem helyettesítik, mindössze kiegészítik a betegágy mellett végzett gyakorlást. Az ideális oktatásban a rezidens egyre komplexebb szimulátorokon szerep alaptudást, majd hibrid módszert alkalmazva ülteti ezt át a betegágy mellé. A szakirodalomból számos innovatív tanulási tippet és trükköt is elleshetünk. Fontos szerepet tulajdonítanak például a készségek hosszú távú elsajátításában a „spaced repetition”-nek, vagyis a gyakori, de rövidebb ideig tartó gyakorlásnak. Hatékony lehet a “just in time training” is, melynek során az adott (általában haladó) endoszkópos beavatkozást “bemelegítésként” szimulátoron, majd közvetlenül utána betegben végezzük el. Motivációt növelő, elköteleződést elősegítő szerepe van a játékosság alkalmazásának.

A szimulátorok, lelkes rezidensek és a strukturált, progresszív curriculum mellett nélkülözhetetlen a képzett endoszkópos oktatók jelenléte is, mely nem feltétlenül egyenlő az expert endoszkópossal. A megfelelő oktató (“train the trainer”) képzések magában foglalják például a helyes visszacsatolás biztosítását. Felhívják a figyelmet, hogy az endoszkópia közben adott visszajelzés az esetek jelentős részében felesleges információ többletet jelent a rezidens számára, növeli az oktatótól való függést, csökkentve ezáltal az önálló döntéshozatali képességet. A képzett oktatók képesek a gyakorlások végén célorientáltan, lényegre törően, érthetően visszajelzést adni és a tanulóval (“trainee”) közös párbeszédben megtalálni a hibákat, hiányosságokat.

Kit kereshetnek, ha skill-laborban szeretnék fejleszteni tudásukat?

Ferring szimpózium a FIGAMU-n – ha lemaradt, nézze meg videón!

Az endoszkópos oktatásban a szimulátorok szerepéről és előnyeiről a FIGAMU 2024. évi XVIII. Kongresszusán, a Ferring szimpózium keretében dr. Vilmos Fruzsina, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, szakorvosjelöltje adott elő, melyet megnézhetnek erre a linkre kattintva!

Dr. Vilmos Fruzsina – A szimulátork szerepe és előnyei az endoszkópos oktatásban

Hazai viszonylatban is egyre elterjedtebb a szimulátorok jelenléte

A Ferring Magyarország Kft. jóvoltából 2024 eleje óta a Semmelweis Egyetem, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján dolgozó rezidensek egy új GI Mentor computer alapú szimulátor révén részesülhetnek tudományos bizonyítékokon alapuló endoszkópos oktatásban. A közeljövőben a Ferring Kft. támogatásával a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Oktatási Bizottsága, Endoszkópos Szekciója és a Fiatal Gasztroenterológusok Munkacsoportja szervezett formában elérhetővé kívánja tenni az országban fellelhető valamennyi szimulátoron a gasztroenterológus rezidensek, szakorvosjelöltek számára az endoszkópos oktatás lehetőségét.

Indul a Ferring endoszkópos szimulátor tréning