Mivel ma már csaknem minden, a betegellátáshoz szükséges beavatkozás modellezhető és elsajátítható szimulációs környezetben, ennek is köszönhető, hogy a szimuláció egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban, az új technológiák bevezetésénél pedig ma már szinte nélkülözhetetlen. –

SKILL-LABORHÁLÓZAT 13,5 MILLIÁRDBÓL

Éppen ezért a betegbiztonság és az egészségügyi szakemberképzés hatékonyságának növelése a készségfejlesztésen alapuló gyakorlati oktatás széles körű bevezetése érdekében 13,55 milliárd forintból országos skill-laborhálózatot hozott létre az Országos Kórházi Főigazgatóság a Debreceni Egyetemmel, a Pécsi Tudományegyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve. A három egyetemi skillközpontban és 19 megyei oktatókórházi skill-laboratóriumában lehetővé vált a diagnosztikus, terápiás és életmentő beavatkozások szimulációs környezetben történő gyakorlati oktatása.

A pályázati konstrukciónak köszönhetően a magyarországi egészségügyi szimulációs oktatás soha nem látott mértékű fejlesztésen esett át. Az infrastrukturális, a személyi és az eszközállományt tekintve olyan jelentős beruházások történtek, melyek megalapozták egy országos, átfogó szakmai, oktatási hálózat kialakítását. A megvalósításon dolgozó szakemberek célkitűzése az volt, hogy az egészségügyi felsőoktatásban tanulók, illetve az ellátórendszerben dolgozók hosszú távú és folyamatos készségfejlesztésének biztosításán túl növeljék a betegbiztonságot, valamint a népességszintű egészségnyereség-emelkedést érjenek el. (A projekt hátteréről az Orvosi Hetilapban megjelent Az egészségügyi szimulációs oktatás jelene és jövője Magyarországon című cikk nyújt bővebb felvilágosítást.)

A PANDÉMIA CSAK MEGERŐSÍTETTE A DÖNTÉS HELYTÁLLÓSÁGÁT

A modern oktatóeszközökkel felszerelt skill-laborok kialakításának szükségességét és jelentőségét a Covid–19-járvány még inkább megerősítette. Mind az egyetemek skillközpontjai, mind az oktatókórházak skill-laborjai részt vettek a járványhelyzet okozta, merőben új egészségügyi feladatok megoldásában. Az egészségügyi személyzet valósághű körülmények között gyakorolhatta például a fertőzött beteg védőfelszerelésben történő emelt szintű újraélesztését és az ez esetben teljesen speciális teammunkát. Az európai uniós finanszírozásból megvalósított projekt több elemből épült fel: egyrészt a szakértők kidolgoztak egy egységes képzési programot, az oktatók számára pedig egy egységes módszertant, illetve közreadtak a különféle ismeretek átadásához szükséges protokollokat. Felszerelték a skill-laborokat különféle eszközökkel. A graduális orvosképzés eszközei többek között lehetővé teszik az invazív beavatkozások szimulációját, műtéttani, sebészeti, szájsebészeti, aneszteziológiai, fül-orr-gégészeti, urológiai, nőgyógyászati, belgyógyászati szimulációs lehetőségeket biztosít az érdeklődők számára. Továbbá az ambulanciák, a kórtermi, az általános orvosképzésben elengedhetetlenül szükséges gyakorlati készségek kifejlesztésére kínálnak lehetőséget. A számítógépes, audiovizuális rendszerek működtetésével, az oktatási programokat futtató számítógépek egyetemi hálózatra való csatlakoztatásával széles körű elérhetőséget tettek lehetővé a résztvevők számára, ami nagymértékben elősegíti a hallgatók aktív, önálló tanulását.

A posztgraduális és szakorvosképzésben az eszközök válogatásakor a minél szélesebb körű szakterület lefedése kapott prioritást, részben azért, hogy az ügyeletet nyújtó rezidensek magabiztosan láthassák el feladataikat. Cél volt az is, hogy a sürgősségi szakmai gyakorlat oktatása – különös tekintettel az elengedhetetlen ALS-BLS szintű gyakorlati képzettségre – kiemelt szerepet kapjon. A fejlesztés koordinátorai az orvoskarokra háruló oktatási feladatok számbavételével, bizonyos új technikák megjelenését figyelembe véve – endoszkópia, minimál invazív technika – törekedtek arra, hogy olyan skilleszközöket szerezzenek be, melyek a tanulási folyamatot felgyorsítják, s egy betegmentes környezetben teszik mindezt lehetővé, elkerülve a betegnek okozott traumát.

MI A HELYZET A GASZTROENTEROLÓGIA TERÜLETÉN?

Nem véletlen, hogy az endoszkópos oktatás színvonalának javítása érdekében a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Endoszkópos Szekciójának vezetője, prof. dr. Czakó László az MGT Iroda által 2023/11-es  körlevelében megkongatta a vészharangot. (3) Visszajelzései alapján ugyanis a modern szimulátorok használata iránti igény nem volt jelentős, holott az országban négy helyen – Békéscsabán, Szegeden, Székesfehérvárott és Pécsett – elérhető olyan modern endoszkópos szimulátor, amely gasztroszkópia, kolonoszkópia, ERCP- és EUH-vizsgálatok szimulációjára, gyakorlására ad lehetőséget.

Ezen szimulátorok az endoszkópiával még csak ismerkedők számára biztosítanak lehetőséget valós idejű, a humán anatómián alapuló endoszkópos képalkotás mellett az endoszkóppal történő manőverezés begyakorlására és a tájékozódási pontok felkeresésére, beazonosítására. Betegtől, vagyis így a stressztől és az estleges szövődményektől mentes körülmények között tetszőleges számú ismétlésre van lehetőség, s a számítógép azonnal objektív visszajelzést ad a teljesítményről.

A szekció elnöke a figyelemfelkeltő körlevelében megadta a skillendoszkópos vezetők elérhetőségét, ezen túl felhívta a figyelmet az angol minta alapján kidolgozott kompetenciaalapú oktatás jelentőségére, ösztökélte annak bevezetését. Hisz ehhez el- és előkészített hivatalos értékelési eszközöket, kidolgozott metódust adtak az oktatók kezébe.

KIT KERESHETNEK, HA SKILL-LABORBAN SZERETNÉK FEJLESZTENI TUDÁSUKAT? >>

VOLT-E HATÁSA, EREDMÉNYE A FELHÍVÁSNAK?

Prof. dr. Molnár Tamás szerint a gasztroenterológiai orvoslétszám csökkenése mellett a betegszám folyamatosan nő, ez az ellentmondás az egységes, magas minőségű és a szakmai követelményeknek megfelelően elvégzett endoszkópos beavatkozásokkal és jól szervezett betegellátással hidalható át. A jövőnk az utódaink kezében van, így az ő oktatásuk az egyik legfontosabb feladatunk – mondja, mikor a téma apropóján saját tapasztalatairól faggatom. – Minden olyan eszköz üdvözlendő, mely segít abban, hogy a rezidensek mihamarabb alkalmasak legyenek a minőségi endoszkópos beavatkozások elvégzésére.

MÁR SZEGEDEN IS ALKALMAZZÁK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁT AZ ENDOSZKÓPIÁBAN >>

A képzőhelyek feladata az, hogy a növekvő számú endoszkópos szimulátorokat megfelelő módon építsék be a tanulási folyamatba – ha magunkba nézünk, itt igenis van elmaradás – állítja. –  Az egységes számonkérés, az endoszkópos képességek pontról pontra történő alapos felmérése pedig abban segít, hogy a gasztroenterológia-szakvizsga letétele valóban bizonyítéka legyen annak, hogy a fiatal szakorvos immár önálló munkára képes, endoszkóppal a kezében is. Úgy véli, a felhívás óta eltelt idő még nem elegendő ahhoz, hogy rutinszerűen alkalmazzák ezt az oktatásban, de a Szegedi Tudományegyetemen tudatosan figyelnek arra, hogy gyakorlattá váljon a skilleszköz használata, valamint a kompetenciaalapú oktatás is.

A Pécsi Tudományegyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinika, Intervenciós Gasztroenterológiai Tanszékének vezetője, Prof. dr. Vincze Áron, állva nem tapasztalt növekvő érdeklődést, igaz – tette hozzá –, hogy a betegellátás terhe mellett nehéz az oktatóknak külön energiát fordítaniuk arra, hogy ezt a fajta tevékenységet promotálják intézményen belül és kívül. Hozzátette: a kompetenciaalapú oktatást szívesen alkalmazná, de ehhez rezidensekre lenne szükség, sajnos – tette hozzá –, idén egyetlen gasztrorezidensi státuszt sem kapott saját intézményvezetőtől.

Dr. Varga Márta osztályvezető asszony a Békés Megyei Központi Kórházban elérhető endoszkópot rendszeresen használja saját rezidenseinek oktatására, illetve az orvostanhallgatók gyakorlati képzésében. Ez kiváló alkalom arra – mondja –, hogy a skill-labor által biztosított innovatív, inspiráló környezettel megnyerje a szakma számára a lelkes és érdeklő, nyitott, fiatal orvostanhallgatókat. Jó példa erre Szeberényi Gréta, aki negyedéves hallgatóként a nyári gyakorlatra érkezett, az osztályon és az endoszkópos laborban folyó munka mellett lehetőséget kapott arra is, hogy kipróbálja a szimulátorokat. Szeberényi Gréta szerint egy orvostanhallgató nehezen tudja elképzelni, hogy egy gasztroenterológus a hétköznapok során milyen műtéti technikákat alkalmaz – a skill-labor kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy bepillantást nyerjen – neki ez segített abban, hogy tudja, merre szeretne orientálódni. Természetesen még nyitott minden lehetőségre, de elég biztosnak érzi elhatározását, elköteleződését ezen hivatás irányába. (2)

Székesfehérváron a prof. dr. Madácsy László által vezetett Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban elérhető eszköz használatára csekély az érdeklődés, az endoszkópos beavatkozások egyik hazai legnagyobb szaktekintélyének véleménye szerint manapság ritka a motivált orvos, kevesen hajlandóak utazni azért, hogy magas szintre fejlesszék tudásukat. Holott tanulni mindig lehet mindenből és mindenkitől – példaként dr. Barkai Lászlót említi, aki jelenleg a Semmelweis Egyetemen belgyógyászként és gasztroenterológus szakorvosjelöltként dolgozik, endoszkópos képzésében pedig aktívan kereste és kihasználta mind a hazai, mind a külföldi lehetőségeket.

VAN REMÉNY? – VAN!

A fiatal, épp a gasztroenterológiai szakvizsgájára készülő dr. Barkai László korábban diabetológiával foglalkozott, ám a belgyógyászati rezidensképzés közepén váltott, akkor döntötte el, hogy gasztroenterológus szeretne lenni. Már a belgyógyászati szakképzés alatt két évet dolgozott Angliában – meséli –, az első évnek az első felét egy általános gasztroenterológiai osztályon, majd a másodikat a University College London oktatókórházában, a The Royal Free Hospital Hepatológiai Centrumában. Tulajdonképpen ott találkozott először az angliai metódusra épülő, magyarországi viszonyokra adaptált, az MGT Endoszkópos Szekciója által jegyzett kompetenciaalapú oktatási rendszerrel.

Angliában – mondja Barkai László – kiemelt hangsúlyt fektetnek a képzésre, az alapok elsajátítására (vénázásra, branülbehelyezésre), mint a speciális tudás megszerzésére, mindenre léteznek speciális kurzusaik. A gasztroenterológia iránt érdeklődő rezidensek a hároméves belgyógyászati alapképzés végétől kapnak lehetőséget a hazánkban is elérhető skill-laborokban a gyakorlásra. Ezen felül Angliában volt egy olyan eszköz, mely Barkai doktor tapasztalatai szerint jelentősen hozzájárul a pályakezdők endoszkópos készségeinek fejlesztéséhez. Kedvenc eszköze volt a Simbionix, az úgynevezett GI MENTOR nevű, virtuális valóság szimulátora, ezen tréningezett hónapokon át, ez az eszköz az alapokat gyakoroltatja be – meséli –, a kéz és a szem egyidejű koordinációs mozgását fejleszti (Erről letölthetnek és megnézhetnek egy előadást, melyet dr. Barkai László korábban készített munkatársai számára!)

A VR játékosan tanít, picike labdákat kell betenni egy kosárba, vagy az endoszkóp végére helyezett tűvel kis mozgó luftballonokat kell kipukkasztani, miközben a szakember halad az endoszkóppal és a virtuális térben hozzáér a bélfalhoz, akkor az azonnal hibát jelez! A feladatok folyamatosan nehezednek, minél több feladatot, minél pontosabban és egyre kevesebb idő alatt kell megcsinálni. A legjobb az – állítja –, hogy az adott személy készségeinek előrehaladásáról többféle szempont szerint azonnal visszajelzést ad az eszköz, így mindenki láthatja, mennyit fejlődött egy időtávon belül. Az eszközhasználatért fizetni kellett, ám a kórház a képzési költségekre támogatást biztosít – mondja –, két hónapig egy kóddal 0–24 óráig bármikor bemehetett és annyit gyakorolhatott, amennyit csak akart A szimulátorlabor nagy előnye, hogy nem volt szükség oktató személyzet állandó jelenlétére, az első alkalommal azonban adtak iránymutatást: a szakirodalom szerint egy alkalommal 45 percnél többet nem érdemes gyakorolni, egy nap pedig maximum két-három alkalommal, köztük legalább két-három órás szüneteket tartva. Egyébként a szegedi GI MENTOR mellett Pécsett is elérhető egy olyan endoszkópos – EndoVR-típusú – szimulátor, mely szintén rendelkezik azokkal a sajátságokkal, amit dr. Barkai László említ.

Mikor három évvel ezelőtt hazatért, akkor lehetőséget kapott az endoszkopizálásra – a kinti folyamatos gyakorlásnak köszönhetően dinamikusan fejlődött – mára összesen több mint 600 endoszkópos vizsgálaton van túl, rendszeresen végzi ezeket a beavatkozásokat.

LÉPÉSRŐL, LÉPÉSRE…

Úgy véli, a skill-laborok alacsony kihasználtságának több oka is lehet: egyrészt kortársai nem mindenhol tudhatnak a laborok létezéséről, másrészt, hogy nem állhat rendelkezésre bármikor dedikált személyzet a szimulátorok működtetésére, a gyakornokok felügyeletére. Ameddig ezek a modern eszközök a sarokban letakarva állnak, nincs kifejezetten kizárólag ezzel a feladattal megbízott – értsd a betegellátás terhétől mentesített – tutor, aki tanácsai, objektív visszajelzései révén segíthetné a fiatalok fejlődését, addig kicsi az esély arra, hogy a skilleszközök rutinszerűen beépüljenek az oktatásba. Az elismert szaktekintélyek nem mindig érnek rá, hisz általában ők végzik a komplex, bonyolult vizsgálatokat, nagyon leterheltek. Márpedig egy ilyen skill-labor akkor működik jól, ha rendszeresen, napi többször és alkalmanként rövid ideig tud gyakorolni egy rezidens, folyamatos visszajelzést kapva – Magyarországon pedig pont ezen faktorok, feltételek biztosítása nehéz. Szempont lehet továbbá, hogy külföldön jobban elfogadott a szakorvosjelöltek körében a képzésükre való többletidőbeli, sőt akár anyagi ráfordítás is (pl. a skill-laborokba, helyszínre való eljutás, tréningek költségei stb.).

LEHETŐSÉG MINDIG VOLT ÉS LESZ!

Dr. Barkai László szerint nem szabad türelmetlennek lenni, az innovatív megközelítésre nyitott fiatalok előbb-utóbb úgyis megtalálják az új lehetőségeket. A Semmelweis Egyetemen most például egy nemzetközi szinten is úttörő, egyelőre kis létszámú tréninggel próbálják az emésztőszervi endoszkópia iránt érdeklődő szakorvosjelöltek, fiatal szakorvosok figyelmét megnyerni. Számukra 2023. október 27-én a gyakorlati tudás megszerzésére, annak mélyítésére, pontosítására egy „hands-on” típusú tréninget hirdettek meg. (3) A budapesti orvosegyetemen az elmúlt években történt technológiai fejlesztések lehetővé tették a cadaverek oly módú tartósítását, melynek következtében a diagnosztikus endoszkópia gyakorlása elérhetővé vált általuk. Ez új lehetőséget teremthet az endoszkópos képzésben, hisz a résztvevők a legélethűebb módon szembesülhetnek a mindennapi endoszkópos gyakorlat nehézségeivel. A jelen program célja az időhatékony, a tutorok folyamatos, aktív jelenléte általi gyakorlási lehetőség biztosítása a gasztroenterológiai endoszkópia iránt érdeklődő résztvevő számára.

A gasztroenterológus-képzés szempontjából másik ismert és elismert képzőhely, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Belgyógyászati Klinikájának Gasztroenterológiai Osztálya – az Operatív Endoszkópos Labor együttműködésével – idén áprilisban 10. alkalommal rendezte meg az Endoszkópos Ultrahang Tréninget, amelyet még 2011-ben dr. Czakó László és dr. Szepes Zoltán hívott életre. (3) A 2023-ban dr. Fábián Anna szakorvos és dr. Szepes Zoltán, a Belgyógyászati Klinika endoszkópos laborvezetője által szervezett, az országban egyedülálló rendezvény alkalmával külföldi és hazai szaktekintélyek a hazai gyakorlatba még meg nem honosodott endoszkópos ultrahangos intervenciókat, beavatkozásokat – direkt epeúti endoszkópia (SpyGlass, plexus coeliacus neurolízis, endoszkópos teljes falvastagságú reszekció), EFTR, pszeudociszta endoszkópos szájaztatás (HotAxios) mutattak be. A résztvevők a helyszínen és kivetítőn keresztül követhették az eljárásokat, illetve a vizsgálatok ideje alatt folyamatosan konzultálhattak a beavatkozást végzőkkel. A rendezvény másnapján az Operatív Endoszkópos Labor a fiatalok oktatása és képzése elkötelezettségének okán, az endoszkópos képzésben lévő űrt betöltendő, hagyományteremtő jelleggel – a Sebészeti Műtéttani Intézet közreműködésével – virtuális kromoendoszkópos értékelést és a haladó endoszkópos polipektomiás technikák elsajátítását célzó képzést is szervezett. Ennek során a résztvevők ex vivo és in vivo állatmodelleken szerezhettek gyakorlatot az endoszkópos vérzéscsillapítási és haladó polipektómiás technikákban. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság 2023-as nagygyűlésén, a Colon és az Endoszkópos Szekció külföldi szakértő bevonásával tartott optikai diagnosztikai képzést.

BÓNUSZ A GASZTROENTEROLÓGIAI SZAKMA SZÁMÁRA

Mindemellett hatalmas lehetőség rejlik abban, hogy dr. Hritz István, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának vezető szaktekintélye a European Society of Gastrointestinal Endoscopy (ESGE) Oktatási Bizottságának élén áll. Ha szerencsénk lesz, akkor a 2024-en lejáró mandátumát két évvel meghosszabbítja az ESGE vezetősége, már csak élni kéne az alkalommal – csatlakozni kellene a szervezethez, hogy minden fiatal kiaknázhassa az Oktatási Bizottság által kínált, megteremtett lehetőséget. (Dr. Hritz Istvánnal készült interjúnkat elérik, ha ide kattintanak!)

AZ APRÓ LÉPÉSEK ÖSSZEADÓDNAK

Czakó László, az MGT Endoszkópos Szekciójának elnöke úgy véli: a korábbi évekhez képest érzékelhető, hogy a gasztroenterológia terén vezető szakemberek a lehetőségeik, a rendelkezésükre álló eszközök és a nemzetközi tudományos közéletben szerzett kapcsolataik révén igyekeznek a fiatalok számára érdekessé és vonzóvá tenni ezt a tudományterületet. Az apró lépések összeadódnak, ám ahhoz, hogy a fiatalok fejlődhessenek és magabiztos tudással álljanak a vizsgálóasztal mellett, kiváló szinten sajátíthassák el és gyakorolhassák az endoszkópos eljárásokat, sokat kell még tennie mindenkinek: fiatalnak, idősnek egyaránt!